Játékmenü.
Tárgylista:
1.
Hogy a Kaland második részét elkezd, használnod kell az első rész végén kapott kódot.
Magadhoz térsz a bevásárlóközpont folyosóján. Nem tudod, meddig lehettél eszméletlen.
Átnézed felszerelésed, és úgy találod minden rendben van, semmid nem hiányzik.
És csak ezután nézel körbe…
A látványra nem találsz szavakat.
Mielőtt elvesztetted az eszméleted beljebb sétáltál a bevásárlóközpontba. Elhagyatott üzletek sorakoztak két oldalon, a földet szemét és por fedte…
De mostanra minden megváltozott … A körbeölelő sötétséget a fejed felett egy pattogó neon világítja meg zavaró villogásával. Szemed hamar fájni kezd. Egy pillanatra azon tűnődsz, hogy talán már beesteledett, de ezt végül kizárod, mikor ránézel órádra: mindössze öt perc telt el.
Megörülsz egy pillanatra az elektromosság látványának, de örömöd szertefoszlik hamar.
Valami hideg vaslapon ülsz, melyet rozsda burkol. Aztán feltolod magad és megnézed tenyered, melyet aztán vér fed be. A neon villogása roppant idegesítővé válik, de legalább van valami fényforrás. Körbenézel…
Nem a bevásárlóközpontban vagy, hanem inkább valami kohóban, vagy valamiféle gyárban, melyet bezártak évtizedek óta. Ahol üzletek voltak ott most ketrecrácsok választanak el szobákat, melyekbe elképzelésed sincs hogyan lehetne bejutni: se bejárat, se hátsó ajtó. Mi több, az egyikben, ahol talán a telefonszaküzlet volt, egy embert látsz … akit valamiféle elképesztő kegyetlenséggel végeztek ki. Testét szögesdróttal tekerték körbe, és karjánál fogva a plafonról lógatták le. És láthatólag nem is olyan régen, hisz a vér még csöpög a padlóra. Elkap a hányinger a látványtól. Szerencsédre hullaszag nem érződik, az csak még rosszabbá tenné a dolgot.
A bőrt és az arcot a szögesdrót felismerhetetlenné tépte, nem is tudod hogy férfi vagy nő volt a szerencsétlen. Valami ruha – talán farmer és ing – vérmocskos rojtokban lóg testéről.
Amerre eredetileg tervezted útvonalad, beljebb a bevásárlóközpontba, arról le kell tenned: a folyosót egy masszív fémbarikád zárja le. Képtelenség átmászni. A ketrecekbe nem tudsz bejutni, az egyetlen irány amerre mehetsz az vissza a parkoló, mely felé az utat egy vaskos rozsdás fémajtó zárja.
Hogy a Kaland második részét elkezd, használnod kell az első rész végén kapott kódot.
Magadhoz térsz a bevásárlóközpont folyosóján. Nem tudod, meddig lehettél eszméletlen.
Átnézed felszerelésed, és úgy találod minden rendben van, semmid nem hiányzik.
És csak ezután nézel körbe…
A látványra nem találsz szavakat.
Mielőtt elvesztetted az eszméleted beljebb sétáltál a bevásárlóközpontba. Elhagyatott üzletek sorakoztak két oldalon, a földet szemét és por fedte…
De mostanra minden megváltozott … A körbeölelő sötétséget a fejed felett egy pattogó neon világítja meg zavaró villogásával. Szemed hamar fájni kezd. Egy pillanatra azon tűnődsz, hogy talán már beesteledett, de ezt végül kizárod, mikor ránézel órádra: mindössze öt perc telt el.
Megörülsz egy pillanatra az elektromosság látványának, de örömöd szertefoszlik hamar.
Valami hideg vaslapon ülsz, melyet rozsda burkol. Aztán feltolod magad és megnézed tenyered, melyet aztán vér fed be. A neon villogása roppant idegesítővé válik, de legalább van valami fényforrás. Körbenézel…
Nem a bevásárlóközpontban vagy, hanem inkább valami kohóban, vagy valamiféle gyárban, melyet bezártak évtizedek óta. Ahol üzletek voltak ott most ketrecrácsok választanak el szobákat, melyekbe elképzelésed sincs hogyan lehetne bejutni: se bejárat, se hátsó ajtó. Mi több, az egyikben, ahol talán a telefonszaküzlet volt, egy embert látsz … akit valamiféle elképesztő kegyetlenséggel végeztek ki. Testét szögesdróttal tekerték körbe, és karjánál fogva a plafonról lógatták le. És láthatólag nem is olyan régen, hisz a vér még csöpög a padlóra. Elkap a hányinger a látványtól. Szerencsédre hullaszag nem érződik, az csak még rosszabbá tenné a dolgot.
A bőrt és az arcot a szögesdrót felismerhetetlenné tépte, nem is tudod hogy férfi vagy nő volt a szerencsétlen. Valami ruha – talán farmer és ing – vérmocskos rojtokban lóg testéről.
Amerre eredetileg tervezted útvonalad, beljebb a bevásárlóközpontba, arról le kell tenned: a folyosót egy masszív fémbarikád zárja le. Képtelenség átmászni. A ketrecekbe nem tudsz bejutni, az egyetlen irány amerre mehetsz az vissza a parkoló, mely felé az utat egy vaskos rozsdás fémajtó zárja.
2.
Megnyomod az ajtót kifelé. Hangos nyikorgással nyílik. A neon pattogása után külön örömmel tölt el ismét a köd látványa. Pontosabban ha lenne…
Idekint is vaksötét van. Van Zseblámpád?
2-1. Ha igen, üsd be a számát:
Megnyomod az ajtót kifelé. Hangos nyikorgással nyílik. A neon pattogása után külön örömmel tölt el ismét a köd látványa. Pontosabban ha lenne…
Idekint is vaksötét van. Van Zseblámpád?
2-1. Ha igen, üsd be a számát:
Amint kilépsz az ajtón, majdnem lezuhansz valami ismeretlen mélységbe: lábad alatt nincs talaj, még vaslemezek sem.
Az utolsó pillanatban visszaegyensúlyozol, és megveted lábad. Levilágítasz elemlámpáddal, és a mélyben – mintha valóban valami gyárban lennél – vaskos csövek futnak keresztül kasul. Nem sejted mi lehet ez, hol a fenében lehetsz.
Szerencsédre csak egy nagyobbat kell szökellned, és átérsz a lyuk túloldalára. Megveted lábad, hogy visszanyerd egyensúlyod.
Körbevilágítasz. Ismét megerősödik benned az, hogy valóban a bevásárlóközpont parkolójában vagy a kerítés elrendezéséből ítélve. Csak egyetlen kocsit látsz, egy olyat emi előzőleg nem volt a parkolóban.
Megfordulsz, hogy bevilágítsd az épület falát. Igen, a magasság stimmel, az ablakok helye is, leszámítva a vaskos fémlapokat, melyekkel befedték.
A parkoló talaját vaslemezek helyett rácsok fedik, lelátsz a mélybe. Mi történt itt? Mi ez a környezetváltozás? Az egyik fontos különbség az ájulásod előtti állapothoz képest az a köd hiánya. Helyette a vaksötét szűkíti be a látótávolságot. Ha nem lenne zseblámpád hamar belezuhannál valami gödörbe, ami véletlenszerű elrendezésben nyílik a vérmocskos rácsokon.
Úgy látod a parkolóból két út vezet kifelé, mint a ködös világban – már ezeket a szavakat vagy kénytelen használni. Egyik a Gold street felé vezet, ebből az irányból menekültél nemrég az erdőből előjövő valami ellen, de most biztonságos lehet. A Silver street-re – ahová a központ hosszanti oldala néz – is kimehetsz, ha tudod mi van a másik oldalán.
Az utolsó pillanatban visszaegyensúlyozol, és megveted lábad. Levilágítasz elemlámpáddal, és a mélyben – mintha valóban valami gyárban lennél – vaskos csövek futnak keresztül kasul. Nem sejted mi lehet ez, hol a fenében lehetsz.
Szerencsédre csak egy nagyobbat kell szökellned, és átérsz a lyuk túloldalára. Megveted lábad, hogy visszanyerd egyensúlyod.
Körbevilágítasz. Ismét megerősödik benned az, hogy valóban a bevásárlóközpont parkolójában vagy a kerítés elrendezéséből ítélve. Csak egyetlen kocsit látsz, egy olyat emi előzőleg nem volt a parkolóban.
Megfordulsz, hogy bevilágítsd az épület falát. Igen, a magasság stimmel, az ablakok helye is, leszámítva a vaskos fémlapokat, melyekkel befedték.
A parkoló talaját vaslemezek helyett rácsok fedik, lelátsz a mélybe. Mi történt itt? Mi ez a környezetváltozás? Az egyik fontos különbség az ájulásod előtti állapothoz képest az a köd hiánya. Helyette a vaksötét szűkíti be a látótávolságot. Ha nem lenne zseblámpád hamar belezuhannál valami gödörbe, ami véletlenszerű elrendezésben nyílik a vérmocskos rácsokon.
Úgy látod a parkolóból két út vezet kifelé, mint a ködös világban – már ezeket a szavakat vagy kénytelen használni. Egyik a Gold street felé vezet, ebből az irányból menekültél nemrég az erdőből előjövő valami ellen, de most biztonságos lehet. A Silver street-re – ahová a központ hosszanti oldala néz – is kimehetsz, ha tudod mi van a másik oldalán.
2-11.
Amint kilépsz az ajtón, majdnem lezuhansz valami ismeretlen mélységbe: lábad alatt nincs talaj, még vaslemezek sem.
Az utolsó pillanatban visszaegyensúlyozol, és megveted lábad. Levilágítasz elemlámpáddal, és a mélyben – mintha valóban valami gyárban lennél – vaskos csövek futnak keresztül kasul. Nem sejted mi lehet ez, hol a fenében lehetsz.
Szerencsédre csak egy nagyobbat kell szökellned, és átérsz a lyuk túloldalára. Megveted lábad, hogy visszanyerd egyensúlyod. Körbevilágítasz.
Ismét megerősödik benned az, hogy valóban a bevásárlóközpont parkolójában vagy a kerítés elrendezéséből ítélve. A kocsik azonban nincsenek itt. Megfordulsz, hogy bevilágítsd az épület falát. Igen, a magasság stimmel, az ablakok helye is, leszámítva a vaskos fémlapokat, melyekkel befedték.
A parkoló talaját vaslemezek helyett rácsok fedik, lelátsz a mélybe. Mi történt itt? Mi ez a környezetváltozás? Az egyik fontos különbség az ájulásod előtti állapothoz képest az a köd hiánya. Helyette a vaksötét szűkíti be a látótávolságot. Ha nem lenne zseblámpád hamar belezuhannál valami gödörbe, ami véletlenszerű elrendezésben nyílik a vérmocskos rácsokon.
Úgy látod a parkolóból két út vezet kifelé, mint a ködös világban – már ezeket a szavakat vagy kénytelen használni. Egyik a Gold street felé vezet, ebből az irányból menekültél nemrég az erdőből előjövő valami ellen, de most biztonságos lehet. A Silver street-re – ahová a központ hosszanti oldala néz – is kimehetsz, ha tudod mi van a másik oldalán.
Amint kilépsz az ajtón, majdnem lezuhansz valami ismeretlen mélységbe: lábad alatt nincs talaj, még vaslemezek sem.
Az utolsó pillanatban visszaegyensúlyozol, és megveted lábad. Levilágítasz elemlámpáddal, és a mélyben – mintha valóban valami gyárban lennél – vaskos csövek futnak keresztül kasul. Nem sejted mi lehet ez, hol a fenében lehetsz.
Szerencsédre csak egy nagyobbat kell szökellned, és átérsz a lyuk túloldalára. Megveted lábad, hogy visszanyerd egyensúlyod. Körbevilágítasz.
Ismét megerősödik benned az, hogy valóban a bevásárlóközpont parkolójában vagy a kerítés elrendezéséből ítélve. A kocsik azonban nincsenek itt. Megfordulsz, hogy bevilágítsd az épület falát. Igen, a magasság stimmel, az ablakok helye is, leszámítva a vaskos fémlapokat, melyekkel befedték.
A parkoló talaját vaslemezek helyett rácsok fedik, lelátsz a mélybe. Mi történt itt? Mi ez a környezetváltozás? Az egyik fontos különbség az ájulásod előtti állapothoz képest az a köd hiánya. Helyette a vaksötét szűkíti be a látótávolságot. Ha nem lenne zseblámpád hamar belezuhannál valami gödörbe, ami véletlenszerű elrendezésben nyílik a vérmocskos rácsokon.
Úgy látod a parkolóból két út vezet kifelé, mint a ködös világban – már ezeket a szavakat vagy kénytelen használni. Egyik a Gold street felé vezet, ebből az irányból menekültél nemrég az erdőből előjövő valami ellen, de most biztonságos lehet. A Silver street-re – ahová a központ hosszanti oldala néz – is kimehetsz, ha tudod mi van a másik oldalán.
2-2.
Kilépsz az ajtón, és a talaj egyszeriben eltűnik a lábad alól. Az utolsó pillanatban sikerül elkapnod a vaslap szélét, mielőtt lezuhansz a feneketlen mélységbe, ami pontosan az épület ajtaja előtt nyílik.
Felhúzod magad, és visszatérsz az épületbe. Nem mered megkockáztatni az ugrást, mert nem tudod milyen széles a lyuk. A pattogó neon nem világítja meg ezt eléggé. Kéne zseblámpa.
Körülnézel. Csak a hulla lehet az egyetlen, ahol talán találhatsz valamit, de hogyan juss be a ketrecbe? Megnézed közelebbről. Nem is a hullánál, hanem a ketrec sarkában látsz egy zseblámpát.
Egy keskeny lyuk nyílik a rácson, de magasabban mint ahol a lámpa fekszik.
2-2-1. A ketrec rácsait szét lehetne csavarni valamivel.
2-2-2. Vagy benyúlhatnál egy botszerűséggel.
Kilépsz az ajtón, és a talaj egyszeriben eltűnik a lábad alól. Az utolsó pillanatban sikerül elkapnod a vaslap szélét, mielőtt lezuhansz a feneketlen mélységbe, ami pontosan az épület ajtaja előtt nyílik.
Felhúzod magad, és visszatérsz az épületbe. Nem mered megkockáztatni az ugrást, mert nem tudod milyen széles a lyuk. A pattogó neon nem világítja meg ezt eléggé. Kéne zseblámpa.
Körülnézel. Csak a hulla lehet az egyetlen, ahol talán találhatsz valamit, de hogyan juss be a ketrecbe? Megnézed közelebbről. Nem is a hullánál, hanem a ketrec sarkában látsz egy zseblámpát.
Egy keskeny lyuk nyílik a rácson, de magasabban mint ahol a lámpa fekszik.
2-2-1. A ketrec rácsait szét lehetne csavarni valamivel.
Fogóddal elég széles lyukat csavarsz a rácson, hogy benyúlj a zseblámpáért.
Ezzel körbevilágítasz, majd ki az ajtó mögé, és már jobban fel tudod mérni mekkorát kéne ugrani.
Ezzel körbevilágítasz, majd ki az ajtó mögé, és már jobban fel tudod mérni mekkorát kéne ugrani.
2-2-2. Vagy benyúlhatnál egy botszerűséggel.
Fémbotoddal szétfeszíted a rácsot annyira, hogy jobban be tudj nyúlni, majd felpiszkálod a zseblámpát és kihúzod.
Írd fel számát:
IN100.
Ezzel körbevilágítasz, majd ki az ajtó mögé, és már jobban fel tudod mérni mekkorát kéne ugrani.
Írd fel számát:
IN100.
Ezzel körbevilágítasz, majd ki az ajtó mögé, és már jobban fel tudod mérni mekkorát kéne ugrani.
2-23.
Fogalmad sincs, mit kéne tenned. Szinte üvöltesz dühödben. Végül úgy döntesz megpróbálod az ugrást. Szemed igyekszel szoktatni a sötéthez, hogy lásd a neon halovány fényében a másik oldalt.
És igen, ott van. Nekifutsz és elrugaszkodsz.
De sajnos ugrásoddal nem egészen ott landolsz, ahol szeretnéd. Lábad nem éri el a másik oldalt, mellkasoddal csattansz a fémlapnak. A levegőd beszorul, és a fájdalom elvonja figyelmed: hagyod hogy a gravitáció megoldja a többit, és lerántson a mélybe.
Több helyen csattansz különféle fémelemeknek, vaskos csöveknek, szelvényeknek. Legalább tíz csontod törik, mielőtt elveszted eszméleted a fájdalomtól. És akkor még nem is érted el a gödör alját…
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
Fogalmad sincs, mit kéne tenned. Szinte üvöltesz dühödben. Végül úgy döntesz megpróbálod az ugrást. Szemed igyekszel szoktatni a sötéthez, hogy lásd a neon halovány fényében a másik oldalt.
És igen, ott van. Nekifutsz és elrugaszkodsz.
De sajnos ugrásoddal nem egészen ott landolsz, ahol szeretnéd. Lábad nem éri el a másik oldalt, mellkasoddal csattansz a fémlapnak. A levegőd beszorul, és a fájdalom elvonja figyelmed: hagyod hogy a gravitáció megoldja a többit, és lerántson a mélybe.
Több helyen csattansz különféle fémelemeknek, vaskos csöveknek, szelvényeknek. Legalább tíz csontod törik, mielőtt elveszted eszméleted a fájdalomtól. És akkor még nem is érted el a gödör alját…
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
3.
A Gold street felé indulsz, ahonnan menekültél az erdőből kijövő valami elől. Az úttest érdekes módon a helyén van, de foltokban alatta a vasrács látható, alatta a feneketlen mélységgel. Jobbra fordulsz, vagyis dél felé, és hamar látod, hogy az út egy szakadékban ér véget. Levilágítasz, de a fény nem éri el a szakadék alját, sem a másik oldalát.
Átmész az út másik felére, ahol az erdő kéne hogy legyen. Lelépsz az úttestről a járdára, és a kerítésnél vagy. Igen, mögötte ott az erdő, bár a fák roppant groteszknek tűnnek. Mintha élnének, de nem a hétköznapi értelemben: lüktetnek, a felszíni kérgek itt-ott megrepedeznek, és látni engedik ami alatta rejteznek: Izmok? Inak? Hús? Te jó ég. Elhátrálsz a kerítéstől.
Innen mindössze észak felé tudsz menni, a templom felé, vagy vissza nyugat felé a Silver street-re.
A Gold street felé indulsz, ahonnan menekültél az erdőből kijövő valami elől. Az úttest érdekes módon a helyén van, de foltokban alatta a vasrács látható, alatta a feneketlen mélységgel. Jobbra fordulsz, vagyis dél felé, és hamar látod, hogy az út egy szakadékban ér véget. Levilágítasz, de a fény nem éri el a szakadék alját, sem a másik oldalát.
Átmész az út másik felére, ahol az erdő kéne hogy legyen. Lelépsz az úttestről a járdára, és a kerítésnél vagy. Igen, mögötte ott az erdő, bár a fák roppant groteszknek tűnnek. Mintha élnének, de nem a hétköznapi értelemben: lüktetnek, a felszíni kérgek itt-ott megrepedeznek, és látni engedik ami alatta rejteznek: Izmok? Inak? Hús? Te jó ég. Elhátrálsz a kerítéstől.
Innen mindössze észak felé tudsz menni, a templom felé, vagy vissza nyugat felé a Silver street-re.
4.
Rálépsz a Silver Street aszfaltjára. Lépted néha hangtalan, néha kong amint az aszfaltról vasrácsra lépsz majd megint aszfaltra.
A Silver Street déli oldalán nyílt a parkoló, nyugatra és északra pedig már nem emlékszel, mi lehet.
Észak felé teszel egy pár lépést, és egy kerítést látsz. A ködös világban itt drótkerítés húzódhatott, ami most is itt van, de groteszk díszítéssel. Egy tetoválásból azonnal kiszúrod, hogy emberbőrökkel fedték be a kerítés utcai oldalát, egészen addig, míg zseblámpád elvilágít. Majdnem elhányod magad a látványtól. Szerencsédre a rothadó bűz elmarad, a friss vér szaga azonban szinte betelepszik orrodba.
Nyugat felé indulsz a kerítés mentén, de néha néha elugrasz onnan, amint a kerítést a másik oldalról valami mozgatja. Nem látod ki vagy mi lehet, ekkor inkább mindig előreszökellsz pár métert.
Nem sokkal később a Silver Street északi oldalán egy épület sarka tűnik fel. Kétszintes, ha jól veszed ki a bedeszkázott ablakokból, bár a helyiségek belmagassága nagyon magas lehet.
Eléred a bejáratát, ami egy kétszárnyú ajtó. Két oldalán karnyi vastag vasrudak merednek az ég felé, felületük egy merő vér, és némi húscafatot is látsz félig megszáradva rajtuk. Mi történt itt?
A bejárat vasajtó, felülete rozsdás, és akármi is történt a rudakkal a vér ide is fröccsent. Talán kikötöttek ide embereket és megölték őket? Vagy…. Ekkor esik le a tantusz a bőrdekorációra. El is hányod magad már.
A Silver Street tovább vezet nyugat felé, de be is mehetsz az épületbe.
Rálépsz a Silver Street aszfaltjára. Lépted néha hangtalan, néha kong amint az aszfaltról vasrácsra lépsz majd megint aszfaltra.
A Silver Street déli oldalán nyílt a parkoló, nyugatra és északra pedig már nem emlékszel, mi lehet.
Észak felé teszel egy pár lépést, és egy kerítést látsz. A ködös világban itt drótkerítés húzódhatott, ami most is itt van, de groteszk díszítéssel. Egy tetoválásból azonnal kiszúrod, hogy emberbőrökkel fedték be a kerítés utcai oldalát, egészen addig, míg zseblámpád elvilágít. Majdnem elhányod magad a látványtól. Szerencsédre a rothadó bűz elmarad, a friss vér szaga azonban szinte betelepszik orrodba.
Nyugat felé indulsz a kerítés mentén, de néha néha elugrasz onnan, amint a kerítést a másik oldalról valami mozgatja. Nem látod ki vagy mi lehet, ekkor inkább mindig előreszökellsz pár métert.
Nem sokkal később a Silver Street északi oldalán egy épület sarka tűnik fel. Kétszintes, ha jól veszed ki a bedeszkázott ablakokból, bár a helyiségek belmagassága nagyon magas lehet.
Eléred a bejáratát, ami egy kétszárnyú ajtó. Két oldalán karnyi vastag vasrudak merednek az ég felé, felületük egy merő vér, és némi húscafatot is látsz félig megszáradva rajtuk. Mi történt itt?
A bejárat vasajtó, felülete rozsdás, és akármi is történt a rudakkal a vér ide is fröccsent. Talán kikötöttek ide embereket és megölték őket? Vagy…. Ekkor esik le a tantusz a bőrdekorációra. El is hányod magad már.
A Silver Street tovább vezet nyugat felé, de be is mehetsz az épületbe.
5.
Észak felé indulsz a Gold streeten. Az aszfalton továbbra is itt-ott lyukak nyílnak, mintha magát a réteget vasrácsra öntötték volna. Jobbra az erdő húzódik, balra pedig egy sorépület, melyet három részre osztottak. Nem tudod mik lehetnek ezek.
Közelebb lépsz az egyikhez, és az ablakon át bent mozgást látsz. Már örömtelien bekiáltanál az ismeretlennek, de ekkor meglátod, hogy ruhája cafatokban lóg testéről, szeme helyén fekete üreg, arcán mély vágásnyomok, melyek nem hegedtek be rendesen. Az üveghez sétál, tenyerét a felszínre nyomja és száját tátva követi hátráló mozgásod. Nem, ez nem normális, amit magad előtt látsz.
Bevilágítasz a másik két helyiségbe a sorépületben. A másodikban egy hasonló állapotú nőt látsz, ráadásul valami fehér szoknyát hord, amit huszadik század elején viseltek. Kócos haja arcát takarja részben. Kopogtatja az üveget, befelé hívogat.
A harmadik helyiségben pedig három gyereket látsz, ugyanilyen groteszk maszkkal. Fekete szemükkel téged bámulnak, egyik, a kislány még a fejét is félredönti, mikor téged „néz”. Kezében egy plüssállatot tart, amibe kések armadáját szurkálta.
Te jó isten, gondolod magadban.
A két másik gyerek közül az egyik egy labdát tart – pontosabban egy nő fejét. A „labdát” a copfnál tarja és ide-oda lóbálja, mintha hívna befelé játszani. Már eddig is szédelegtél a látványtól, de mikor a fej kinyitja a szemét és száját sikolyra nyitja, majdnem elveszted eszméleted. A harmadik gyerek a legmagasabb, aki csak az üvegnek támaszkodik és „néz”. Elhátrálsz az épülettől. A bentiek láthatólag nem akarnak utánad jönni, sőt úgy látod a kislány még szomorúan le is biggyeszti véres ajkát. „Hát nem játszol velem és a kis állatommal?!” Elhaladsz az épület előtt és inkább az úttest közepén maradsz, nehogy ezek kitörjenek. Ugyanezen oldalon a játszótér tűnik fel a bal oldalon, jobbra pedig a templom. Nem tudod miféle rémségek várnak rád ebben az eltorzult valóságban, amiről még mindig sejtelmed sincs mi lehet valójában.
Észak felé indulsz a Gold streeten. Az aszfalton továbbra is itt-ott lyukak nyílnak, mintha magát a réteget vasrácsra öntötték volna. Jobbra az erdő húzódik, balra pedig egy sorépület, melyet három részre osztottak. Nem tudod mik lehetnek ezek.
Közelebb lépsz az egyikhez, és az ablakon át bent mozgást látsz. Már örömtelien bekiáltanál az ismeretlennek, de ekkor meglátod, hogy ruhája cafatokban lóg testéről, szeme helyén fekete üreg, arcán mély vágásnyomok, melyek nem hegedtek be rendesen. Az üveghez sétál, tenyerét a felszínre nyomja és száját tátva követi hátráló mozgásod. Nem, ez nem normális, amit magad előtt látsz.
Bevilágítasz a másik két helyiségbe a sorépületben. A másodikban egy hasonló állapotú nőt látsz, ráadásul valami fehér szoknyát hord, amit huszadik század elején viseltek. Kócos haja arcát takarja részben. Kopogtatja az üveget, befelé hívogat.
A harmadik helyiségben pedig három gyereket látsz, ugyanilyen groteszk maszkkal. Fekete szemükkel téged bámulnak, egyik, a kislány még a fejét is félredönti, mikor téged „néz”. Kezében egy plüssállatot tart, amibe kések armadáját szurkálta.
Te jó isten, gondolod magadban.
A két másik gyerek közül az egyik egy labdát tart – pontosabban egy nő fejét. A „labdát” a copfnál tarja és ide-oda lóbálja, mintha hívna befelé játszani. Már eddig is szédelegtél a látványtól, de mikor a fej kinyitja a szemét és száját sikolyra nyitja, majdnem elveszted eszméleted. A harmadik gyerek a legmagasabb, aki csak az üvegnek támaszkodik és „néz”. Elhátrálsz az épülettől. A bentiek láthatólag nem akarnak utánad jönni, sőt úgy látod a kislány még szomorúan le is biggyeszti véres ajkát. „Hát nem játszol velem és a kis állatommal?!” Elhaladsz az épület előtt és inkább az úttest közepén maradsz, nehogy ezek kitörjenek. Ugyanezen oldalon a játszótér tűnik fel a bal oldalon, jobbra pedig a templom. Nem tudod miféle rémségek várnak rád ebben az eltorzult valóságban, amiről még mindig sejtelmed sincs mi lehet valójában.
6.
7.
8.
A játszótér felé fordulsz. A drótkerítés, ami körbeölelte a normális világban az itt most szintén drótból készített, de felülete vérmocskos, és úgy látod mintha bőrdarabokkal fedték volna be. Mikor kiveszel egy tetoválást, már bizonyossá válik, hogy ez emberbőr. Majdnem elhányod magad.
Érdekes, hogy a rothadó bűz nem érződik, mintha konzerválták volna valamivel, de persze a látvány elég, hogy megtegye hatását. Bevilágítasz a kerítésen át a játszótérre, de nem látsz innen semmi érdekességet.
Továbbmennél a bejárat felé, ami a Bronze street-en nyílik, de az utca egy szakadékban ér véget.
A játszótér felé fordulsz. A drótkerítés, ami körbeölelte a normális világban az itt most szintén drótból készített, de felülete vérmocskos, és úgy látod mintha bőrdarabokkal fedték volna be. Mikor kiveszel egy tetoválást, már bizonyossá válik, hogy ez emberbőr. Majdnem elhányod magad.
Érdekes, hogy a rothadó bűz nem érződik, mintha konzerválták volna valamivel, de persze a látvány elég, hogy megtegye hatását. Bevilágítasz a kerítésen át a játszótérre, de nem látsz innen semmi érdekességet.
Továbbmennél a bejárat felé, ami a Bronze street-en nyílik, de az utca egy szakadékban ér véget.
9.
10.
A templom felé fordulsz. A normális világban az épületet kovácsoltvas kerítés ölelte körbe, ami itt is megmaradt. Rajta semmi dekoráció.
A templom ablakai sötéten ásítanak. A kerítésen a kapu nyitva, odasétálhatsz a bejárathoz, amin valamiféle papírfecni lóg. Valami üzenet talán?
A templom felé fordulsz. A normális világban az épületet kovácsoltvas kerítés ölelte körbe, ami itt is megmaradt. Rajta semmi dekoráció.
A templom ablakai sötéten ásítanak. A kerítésen a kapu nyitva, odasétálhatsz a bejárathoz, amin valamiféle papírfecni lóg. Valami üzenet talán?
11.
Közelebb lépsz a templom ajtajához. Igen, a papírfecni valóban egy üzenet. Méghozzá neked!
„Remélem jól vagy. Ha ezt az üzenetet olvasod, az azt jelenti, hogy átjutottál a város másik dimenziójába. Igen, egy párhuzamos világ. Hogy hogyan lehet idekerülni és vissza nem tudom. Néhány válasz ott lesz a 16-os szobában. Az apartmanok. Bejutni csak ebben a dimenzióban lehet, a normál világban a bejárat eltorlaszolva. És ott bent is egyik szoba nyílik ebben a dimenzióban, de zárva a normálisban. Fura, ugye?! Vagy inkább őrület? Vigyázz magadra! Ja, és ne teketóriázz, ne adj nekik időt. ”
A jelek szerint ezt az utastársad hagyta hátra neked, akiről még mindig nem tudod, hogy kicsoda lehet.
A templom ajtaja zárva.
Hátulról a kertből valami zajt hallasz. Lépések, ezt biztosan ki tudod venni. Közelednek hozzád.
Közelebb lépsz a templom ajtajához. Igen, a papírfecni valóban egy üzenet. Méghozzá neked!
„Remélem jól vagy. Ha ezt az üzenetet olvasod, az azt jelenti, hogy átjutottál a város másik dimenziójába. Igen, egy párhuzamos világ. Hogy hogyan lehet idekerülni és vissza nem tudom. Néhány válasz ott lesz a 16-os szobában. Az apartmanok. Bejutni csak ebben a dimenzióban lehet, a normál világban a bejárat eltorlaszolva. És ott bent is egyik szoba nyílik ebben a dimenzióban, de zárva a normálisban. Fura, ugye?! Vagy inkább őrület? Vigyázz magadra! Ja, és ne teketóriázz, ne adj nekik időt. ”
A jelek szerint ezt az utastársad hagyta hátra neked, akiről még mindig nem tudod, hogy kicsoda lehet.
A templom ajtaja zárva.
Hátulról a kertből valami zajt hallasz. Lépések, ezt biztosan ki tudod venni. Közelednek hozzád.
12.
Úgy döntesz bevárod az illetőt, bárki is legyen ez.
Odavilágítasz, ahonnan érkezni fog.
Majd előbukkan, a sarok mögül. Kezében egy hatalmas baltát lóbál. Csoszog, mint egy zombi, szemének helyén fekete üreg, arcán mély vágásnyomok. Megtámaszkodik az épület sarkánál, és a levegőbe szaglászik. Ruhája rojtokban lóg testéről.
Irányodba forgatja fejét. Láthatólag nem látás, hanem szaglás alapján tájékozódik, és kétséget kizáróan észrevett.
A kezében a balta jó méteres, és kiváló fegyver lehetne számodra, de egészen biztos vagy benne, hogy ez a valami nem fogja odaadni önszántából.
Úgy döntesz bevárod az illetőt, bárki is legyen ez.
Odavilágítasz, ahonnan érkezni fog.
Majd előbukkan, a sarok mögül. Kezében egy hatalmas baltát lóbál. Csoszog, mint egy zombi, szemének helyén fekete üreg, arcán mély vágásnyomok. Megtámaszkodik az épület sarkánál, és a levegőbe szaglászik. Ruhája rojtokban lóg testéről.
Irányodba forgatja fejét. Láthatólag nem látás, hanem szaglás alapján tájékozódik, és kétséget kizáróan észrevett.
A kezében a balta jó méteres, és kiváló fegyver lehetne számodra, de egészen biztos vagy benne, hogy ez a valami nem fogja odaadni önszántából.
13.
Vársz egy kicsit, nem akarsz támadólag fellépni, bár nem tudod, hogy ennek van-e bármiféle értelme.
Az idegen feléd lép, nyög egy nagyot és mélyet, majd teketóriázás nélkül suhint egyet baltájával. A mozdulat gyors.
Ekkor veszed észre, hogy erőd nagy mértékben elhagyott. Fogalmad sincs, ez mitől lehet. Ami biztos, hogy az idegennel szemben meg kell védened magad.
Vársz egy kicsit, nem akarsz támadólag fellépni, bár nem tudod, hogy ennek van-e bármiféle értelme.
Az idegen feléd lép, nyög egy nagyot és mélyet, majd teketóriázás nélkül suhint egyet baltájával. A mozdulat gyors.
Ekkor veszed észre, hogy erőd nagy mértékben elhagyott. Fogalmad sincs, ez mitől lehet. Ami biztos, hogy az idegennel szemben meg kell védened magad.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzöd ellenfeled, és kiveszed kezéből a baltát. Remek fegyver, már nagyobb biztonságban érzed magad.
A templom ajtaja döngeni kezd. Ekkor látod csak, hogy az ajtót kívülről reteszelték be, és bezártak valakiket.
Igen, itt máris logikussá válik, hogy akivel az imént harcoltál, az valahogy bentről szökhetett ki.
Hány ilyen lehet bent? Lehet, hogy van baltád, és úgy érzed az erőd is visszatért jócskán, de nem kéne kockáztatni semmit, főleg nem a semmiért.
A 16-os szobába kell menned.
A templom ajtaja döngeni kezd. Ekkor látod csak, hogy az ajtót kívülről reteszelték be, és bezártak valakiket.
Igen, itt máris logikussá válik, hogy akivel az imént harcoltál, az valahogy bentről szökhetett ki.
Hány ilyen lehet bent? Lehet, hogy van baltád, és úgy érzed az erőd is visszatért jócskán, de nem kéne kockáztatni semmit, főleg nem a semmiért.
A 16-os szobába kell menned.
14.
Megrohamozod az idegent, ami nem is biztos hogy ember már. Kezében csapásra emeli a baltát, és védekezni kezd.
Megrohamozod az idegent, ami nem is biztos hogy ember már. Kezében csapásra emeli a baltát, és védekezni kezd.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzöd ellenfeled, és kiveszed kezéből a baltát. Remek fegyver, már nagyobb biztonságban érzed magad.
A templom ajtaja döngeni kezd. Ekkor látod csak, hogy az ajtót kívülről reteszelték be, és bezártak valakiket. Igen, itt máris logikussá válik, hogy akivel az imént harcoltál, az valahogy bentről szökhetett ki. Hány ilyen lehet bent? Lehet, hogy van baltád, de nem kéne kockáztatni semmit, főleg nem a semmiért. A 16-os szobába kell menned. (Szerencsédre a harc során nem igazán sérültél meg fizikálisan, melyet magad sem értesz, hogyan történhetett. Lenyugszol, szívverésed visszaáll a normál ütemre. )
A templom ajtaja döngeni kezd. Ekkor látod csak, hogy az ajtót kívülről reteszelték be, és bezártak valakiket. Igen, itt máris logikussá válik, hogy akivel az imént harcoltál, az valahogy bentről szökhetett ki. Hány ilyen lehet bent? Lehet, hogy van baltád, de nem kéne kockáztatni semmit, főleg nem a semmiért. A 16-os szobába kell menned. (Szerencsédre a harc során nem igazán sérültél meg fizikálisan, melyet magad sem értesz, hogyan történhetett. Lenyugszol, szívverésed visszaáll a normál ütemre. )
15.
Az épület ajtajához állsz. Alig mered megfogni a mocskos felületet, de kénytelen vagy. Megfogod a fogantyút és magad felé húzod a súlyos ajtót. Nyikorog, hosszan. Mi más is kellene még, gondolod magadban.
Az ajtó mögött egy aula lehetett a ködös világban portás pulttal, csomagmegőrzővel, kulcsszekrénnyel, és puha szőnyeggel, hogy helyüket felváltsa a vágóhídra emlékeztető rémálom.
Az aula közepén egy szabálytalan lyuk nyílik a fémlapon, pereme több helyen cakkozott, mintha berobbantották volna, vagy valami hatalmas munkagéppel ütik át.
A szoba nagy része vértől mocskos: a padló, a lyuk pereme, és a falak is, melyek inkább úgy viselkednek, mintha izzadnának. Mintha valami élő fémlényben lennél. A bűz, mint remélnéd a látottak után, továbbra is elmarad, csak a vér szaga érződik, keveredve áporodott penész illatával.
Vetemedéshez hasonló zajok, és apró döngések hallatszódnak, mintha a fenti emeleten valaki lépkedne, pontosabban körbe-körbe sétálna.
Az aula jobb oldali felén egy hordágy áll, mely üres. Egy ajtót látsz a szembe lévő falon, jobbra és balra pedig két másikat. Mindegyik fémajtó, és sejtelmed sincs, hová vezethet.
A hordágyon ekkor veszel észre egy papírfecnit. Ez megint az ismeretlen utastársad lenne? Ki volt az? Bár tudnád.
„Remélem jól vagy még mindig, és már sikerült megértened mit keresünk itt. Én igyekszem tovább a 16-os szobába. Siess, itt van nem messze. Két ajtaja lesz, nem mindegy melyiket nyitod ki. Hagyok itt neked enni és innivalót, ne is kérdezd, hol találtam. Nem akarta odaadni önszántából.”
Nem látsz semmi említett élelmet. Benézel a hordágy alá, és az aljára erősítve találsz egy zacskót. Kinyitod. Egy üveg víz és egy szendvics van benne egy nedves törlőkendővel. Megtörlöd a kezed és elfogyasztod az élelmet. Máris jobban érzed magad, leszámítva a látottak okozta hányingert, ami vissza akarja rántani a kaját.
És most:
Az épület ajtajához állsz. Alig mered megfogni a mocskos felületet, de kénytelen vagy. Megfogod a fogantyút és magad felé húzod a súlyos ajtót. Nyikorog, hosszan. Mi más is kellene még, gondolod magadban.
Az ajtó mögött egy aula lehetett a ködös világban portás pulttal, csomagmegőrzővel, kulcsszekrénnyel, és puha szőnyeggel, hogy helyüket felváltsa a vágóhídra emlékeztető rémálom.
Az aula közepén egy szabálytalan lyuk nyílik a fémlapon, pereme több helyen cakkozott, mintha berobbantották volna, vagy valami hatalmas munkagéppel ütik át.
A szoba nagy része vértől mocskos: a padló, a lyuk pereme, és a falak is, melyek inkább úgy viselkednek, mintha izzadnának. Mintha valami élő fémlényben lennél. A bűz, mint remélnéd a látottak után, továbbra is elmarad, csak a vér szaga érződik, keveredve áporodott penész illatával.
Vetemedéshez hasonló zajok, és apró döngések hallatszódnak, mintha a fenti emeleten valaki lépkedne, pontosabban körbe-körbe sétálna.
Az aula jobb oldali felén egy hordágy áll, mely üres. Egy ajtót látsz a szembe lévő falon, jobbra és balra pedig két másikat. Mindegyik fémajtó, és sejtelmed sincs, hová vezethet.
A hordágyon ekkor veszel észre egy papírfecnit. Ez megint az ismeretlen utastársad lenne? Ki volt az? Bár tudnád.
„Remélem jól vagy még mindig, és már sikerült megértened mit keresünk itt. Én igyekszem tovább a 16-os szobába. Siess, itt van nem messze. Két ajtaja lesz, nem mindegy melyiket nyitod ki. Hagyok itt neked enni és innivalót, ne is kérdezd, hol találtam. Nem akarta odaadni önszántából.”
Nem látsz semmi említett élelmet. Benézel a hordágy alá, és az aljára erősítve találsz egy zacskót. Kinyitod. Egy üveg víz és egy szendvics van benne egy nedves törlőkendővel. Megtörlöd a kezed és elfogyasztod az élelmet. Máris jobban érzed magad, leszámítva a látottak okozta hányingert, ami vissza akarja rántani a kaját.
És most:
16.
Továbbmész a Silver Streeten, és magad mögött hagyod a bejáratot. Visszafelé világítva már nem látod. Az utca azonban véget ér, és egy szakadékba torkollik. A mélyben gyárra emlékeztető csőhálózatot látsz, alatta a feneketlen sötétség, a másik oldalra pedig nem ér el zseblámpád fénye. Ámde onnan valami pislákol. Úgy látod, hogy egy zseblámpát kapcsolgat valaki ki be.
Továbbmész a Silver Streeten, és magad mögött hagyod a bejáratot. Visszafelé világítva már nem látod. Az utca azonban véget ér, és egy szakadékba torkollik. A mélyben gyárra emlékeztető csőhálózatot látsz, alatta a feneketlen sötétség, a másik oldalra pedig nem ér el zseblámpád fénye. Ámde onnan valami pislákol. Úgy látod, hogy egy zseblámpát kapcsolgat valaki ki be.
17.
18.
Te is visszajelzel, és villogsz párat.
Ekkor – bárki is legyen a másik oldalon – ismét elkezd villogni.
Te is visszajelzel, és villogsz párat.
Ekkor – bárki is legyen a másik oldalon – ismét elkezd villogni.
18-1.
Úgy veszed észre, hogy a jelzés kétféle. Rövid és hosszú. Talán valaki morze jeleket küld?
A jelzés rövid, rövid, hosszú, rövid, aztán rövid, rövid, hosszú, aztán három rövid, és megint három rövid.
Úgy veszed észre, hogy a jelzés kétféle. Rövid és hosszú. Talán valaki morze jeleket küld?
A jelzés rövid, rövid, hosszú, rövid, aztán rövid, rövid, hosszú, aztán három rövid, és megint három rövid.
18-2.
Nem látsz semmi érdemlegeset ebben a villogásban, ugyanakkor örömmel tölt el, hogy van itt valaki, még ha nem is tudsz érdemlegesen kommunikálni vele. Valahogy át kéne jutni, de ez fizikailag nem lehetséges.
Hacsak nem az épületen át valahogy.
Megfordulsz, hogy arra felé vedd az irányt, de ekkor a szakadékból ütemes döngések hallatszódnak. Visszafordulsz, hogy odavilágíts…
Aztán majdnem hanyatt dőlsz a látványtól. Egy emberszabású dolog mászik fel a szakadékból, és közelít feléd, de karjai olyan hosszúak, hogy a földön húzza. A feje helyén a nyakcsonkon egy sziromszerű száj lüktet, pontosabban fröcsög valamiféle folyadékot. Lába izmos, és az egész testét rongydarabok fedik, és meg mernél esküdni, hogy egy farmernadrág maradékát látod a testén. Ez valamikor ember lehetett talán?
Megveti lábát a szakadék peremén, és mire észbe kapsz, neked támad. Minden egyes ütésével igyekszik megragadni téged, és a szakadék felé ráncigálni.
Nem látsz semmi érdemlegeset ebben a villogásban, ugyanakkor örömmel tölt el, hogy van itt valaki, még ha nem is tudsz érdemlegesen kommunikálni vele. Valahogy át kéne jutni, de ez fizikailag nem lehetséges.
Hacsak nem az épületen át valahogy.
Megfordulsz, hogy arra felé vedd az irányt, de ekkor a szakadékból ütemes döngések hallatszódnak. Visszafordulsz, hogy odavilágíts…
Aztán majdnem hanyatt dőlsz a látványtól. Egy emberszabású dolog mászik fel a szakadékból, és közelít feléd, de karjai olyan hosszúak, hogy a földön húzza. A feje helyén a nyakcsonkon egy sziromszerű száj lüktet, pontosabban fröcsög valamiféle folyadékot. Lába izmos, és az egész testét rongydarabok fedik, és meg mernél esküdni, hogy egy farmernadrág maradékát látod a testén. Ez valamikor ember lehetett talán?
Megveti lábát a szakadék peremén, és mire észbe kapsz, neked támad. Minden egyes ütésével igyekszik megragadni téged, és a szakadék felé ráncigálni.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzöd ellenfeled, lihegsz a harc hevétől. A lény teste visszahullik a szakadékba, és párat kondul a csöveken.
A másik oldalon a fény állandó lesz, apró pont csupán a sötétben, és akárki is jelzett neked, az most elsétál.
Szerencsédre a harc során nem igazán sérültél meg fizikálisan, melyet magad sem értesz, hogyan történhetett. Lenyugszol, szívverésed visszaáll a normál ütemre.
Szerencsédre a harc során nem igazán sérültél meg fizikálisan, melyet magad sem értesz, hogyan történhetett. Lenyugszol, szívverésed visszaáll a normál ütemre.
19.
Vársz egy kicsit, mi lehet ez, mielőtt visszajelzel. Úgy látod, hogy akárki is jelez neked, pontosan irányodba világít, tehát tudja hogy itt vagy. De honnan? A távolság olyan nagy.
Aztán azt is látod, hogy röviden és hosszan hagyja égni a lámpát. Mi ez? Talán valami morze kód?
A jelzés rövid, rövid, hosszú, rövid, aztán rövid, rövid, hosszú, aztán három rövid, és megint három rövid.
Vársz egy kicsit, mi lehet ez, mielőtt visszajelzel. Úgy látod, hogy akárki is jelez neked, pontosan irányodba világít, tehát tudja hogy itt vagy. De honnan? A távolság olyan nagy.
Aztán azt is látod, hogy röviden és hosszan hagyja égni a lámpát. Mi ez? Talán valami morze kód?
A jelzés rövid, rövid, hosszú, rövid, aztán rövid, rövid, hosszú, aztán három rövid, és megint három rövid.
20.
A jobboldali ajtóhoz sétálsz. Lenyomod a kilincset, ami valami zsíros anyagtól sikamlós. Benyomod.
Egy szobába jutsz. Nem sejted, mi lehetett itt a ködös világban.
A plafonról ketrecek lógnak, legalább tíz, és mindegyikben mumifikálódott tetemek jelzik azt, hogy ide embereket zártak és hagyták éhen halni őket. A rothadás bűze megint csak elmarad, gyomrodnak a látvány megteszi hatását. A ketrecek elég szűkek lehettek a szerencsétleneknek, mert a rácsok mélyen a húsba vájtak, sőt úgy látod hogy a csontokat és szétrepesztették. Kegyetlen halál lehetett ez nekik.
Átnézed a szobát, de nem találsz semmit.
A jobboldali ajtóhoz sétálsz. Lenyomod a kilincset, ami valami zsíros anyagtól sikamlós. Benyomod.
Egy szobába jutsz. Nem sejted, mi lehetett itt a ködös világban.
A plafonról ketrecek lógnak, legalább tíz, és mindegyikben mumifikálódott tetemek jelzik azt, hogy ide embereket zártak és hagyták éhen halni őket. A rothadás bűze megint csak elmarad, gyomrodnak a látvány megteszi hatását. A ketrecek elég szűkek lehettek a szerencsétleneknek, mert a rácsok mélyen a húsba vájtak, sőt úgy látod hogy a csontokat és szétrepesztették. Kegyetlen halál lehetett ez nekik.
Átnézed a szobát, de nem találsz semmit.
21.
A középső ajtóhoz sétálsz és lenyomod a kilincset. Amint benyomod az ajtót nyomást érzel a másik oldalról.
Valaki van a másik oldalon és igyekszik visszanyomni az ajtót.
A középső ajtóhoz sétálsz és lenyomod a kilincset. Amint benyomod az ajtót nyomást érzel a másik oldalról.
Valaki van a másik oldalon és igyekszik visszanyomni az ajtót.
22.
Benyitsz a baloldali ajtón. Nincs sejtésed, mi lehetett itt a ködös világban, de most egy vérben tocsogó dolgozószobát látsz. Az íróasztal fémből készült, rajta pár irattartó. A falakon körbe fémpolcok, rajtuk égett kartondobozokból dossziék lógnak ki, mintha itt már kutakodott volna valaki.
Megnézed a dossziékat. Úgy véled ezek a ködös világból kerültek át ide, hogy itt tanulmányozza őket valaki „nyugodtan”.
A keltezések utolsó dátuma 2004, tehát tíz évvel ezelőtti. A város mindennapjainak dokumentációit látod, közüzemi tervek, költségvetések, miegymás. Egyik azonban egyáltalán nem ide való.
1999-ben keltezték, és ez egy kórbonctani jelentés, az egyetlen ilyen a dossziék közt. Egy eltűnt emberről szól, aki néhány nap után megkerült, megőrült és megvakult, és újabb pár nappal később életét vesztette.
”Alany neve: Malcolm, vezetékneve ismeretlen. Személyazonosság alapján nem létező személy. A testet nagymértékű nyomás érte, mely puhább szöveteket mint a szem összepréselt, valamint elzárta a vékonyabb ereket, ezáltal a test félig vérellátás nélkül maradt. A nyomás eredete ismeretlen és nagymértékű, a roncsolódott szemüregi szövetek alapján még vadászrepülőgép pilóták és asztronauták sem éreznek ilyen mértékű nyomást. Az alany túlélte, bár megvakult és agyvérzések sorozata lépett fel nála, végül két nappal később szívroham vitte el, mely a nagy nyomás utólagos következménye. Az alany ujjlenyomata, DNS-e senkiével nem egyezik. Azt kérték, hogy ne tegyek hivatalos jelentést a boncolásról, csak privátot. Dokumentum a városi archívumba helyezve 1999 szeptember 19.”
A szobában nem találsz más érdekességet.
Benyitsz a baloldali ajtón. Nincs sejtésed, mi lehetett itt a ködös világban, de most egy vérben tocsogó dolgozószobát látsz. Az íróasztal fémből készült, rajta pár irattartó. A falakon körbe fémpolcok, rajtuk égett kartondobozokból dossziék lógnak ki, mintha itt már kutakodott volna valaki.
Megnézed a dossziékat. Úgy véled ezek a ködös világból kerültek át ide, hogy itt tanulmányozza őket valaki „nyugodtan”.
A keltezések utolsó dátuma 2004, tehát tíz évvel ezelőtti. A város mindennapjainak dokumentációit látod, közüzemi tervek, költségvetések, miegymás. Egyik azonban egyáltalán nem ide való.
1999-ben keltezték, és ez egy kórbonctani jelentés, az egyetlen ilyen a dossziék közt. Egy eltűnt emberről szól, aki néhány nap után megkerült, megőrült és megvakult, és újabb pár nappal később életét vesztette.
”Alany neve: Malcolm, vezetékneve ismeretlen. Személyazonosság alapján nem létező személy. A testet nagymértékű nyomás érte, mely puhább szöveteket mint a szem összepréselt, valamint elzárta a vékonyabb ereket, ezáltal a test félig vérellátás nélkül maradt. A nyomás eredete ismeretlen és nagymértékű, a roncsolódott szemüregi szövetek alapján még vadászrepülőgép pilóták és asztronauták sem éreznek ilyen mértékű nyomást. Az alany túlélte, bár megvakult és agyvérzések sorozata lépett fel nála, végül két nappal később szívroham vitte el, mely a nagy nyomás utólagos következménye. Az alany ujjlenyomata, DNS-e senkiével nem egyezik. Azt kérték, hogy ne tegyek hivatalos jelentést a boncolásról, csak privátot. Dokumentum a városi archívumba helyezve 1999 szeptember 19.”
A szobában nem találsz más érdekességet.
23.
Lenézel a lyukba, de nem látsz semmit. Lentről valami zajt hallasz. Hasonlít ahhoz, mikor egy kutya kaparja az ajtót, de itt ez fémnyikorgásban nyilvánul meg.
Most látod csak, hogy a fémlyuk peremén a megszáradt vérben ujjnyi vastag csíkok húzódnak több helyen.
Lenézel a lyukba, de nem látsz semmit. Lentről valami zajt hallasz. Hasonlít ahhoz, mikor egy kutya kaparja az ajtót, de itt ez fémnyikorgásban nyilvánul meg.
Most látod csak, hogy a fémlyuk peremén a megszáradt vérben ujjnyi vastag csíkok húzódnak több helyen.
24.
Bevilágítasz a lyukba. A kaparászás nyomban értelmet nyer: valami lent mocorog. És azonnal megérted a megszáradt vérben az ujjnyi vastag csíkok forrását is: valaki ki akart mászni. Mire észbe kapsz, egy hatalmas fekete kéz nyúl ki a mélyből, és arcodra csapódik. Nem tudod, mi lehet a tenyérben, de valami kilökődik… Egy hegyes csontkinövés szerűség. A csontkinövés átszakítja arccsontodat, átsiklik az agyadon és kitöri hátul a koponyádat.
Nem sejted ekkor már, hogy te kevesebbet szenvedtél, mint mások, akik még igyekeztek kimászni.
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
Bevilágítasz a lyukba. A kaparászás nyomban értelmet nyer: valami lent mocorog. És azonnal megérted a megszáradt vérben az ujjnyi vastag csíkok forrását is: valaki ki akart mászni. Mire észbe kapsz, egy hatalmas fekete kéz nyúl ki a mélyből, és arcodra csapódik. Nem tudod, mi lehet a tenyérben, de valami kilökődik… Egy hegyes csontkinövés szerűség. A csontkinövés átszakítja arccsontodat, átsiklik az agyadon és kitöri hátul a koponyádat.
Nem sejted ekkor már, hogy te kevesebbet szenvedtél, mint mások, akik még igyekeztek kimászni.
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
25.
Az ajtónak feszülsz és benyomod. Nem ütközöl nagy ellenállásba.
Egy rövid folyosószakaszt világít be lámpád. Ez lehetett a főfolyosó, de nem messze előtted elbarikádozták, méghozzá valami olyan megoldással, ami akár egy tankot is feltartana.
A falak rozsdabarna felületén megcsillan lámpád fénye, és még furább árnyékot vet az előtted álló alakra, aki egy kislány. Nem lehet több kilenc évesnél. Fekete haja hátközépig ér, copfba kötve. Barna szeméből meglepő módon agresszió sugárzik, még vicsorog is feléd. Láthatóan nem számított békés belépőre. Világoskék rövidnadrágja és trikója piszkos, véres, és rojtokban szakadt. Kezében egy kést tart szúrásra készen.
Már épp feltennéd a kezed, „Nyugi, kisasszony!” kommentárral, mikor lábadba éles fájdalom hasít. Egy másik gyerek – egy hasonló korú kisfiú rövid szőke hajjal nadrágban és pólóban, fél pár cipőben – mártja lábadba kését. Térdre rogysz, és mind a fiú mind a lány eléd áll és mellkasod felé szúr. Védekezően felteszed kezed, mire megállnak, és nagyokat pislogva csodálkoznak. – Hékás – ereszti le a kislány a fegyverét, és mivel most egymagas vagy vele, megböködi a homlokodat. – Te nem vagy csatlós.
– Mi? – hangzik el kérdésed, ennél többre jelenleg képtelen vagy.
– Csatlós. Báb. Alattvaló. Kilenc éves vagyok te meg felnőtt, és én tanítalak?! – A fiúra néz. – Inkább nyírjuk ki?
– Aha – a fiú lekever egyet a nyakadra. Pumpád hamar felmegy, és azonnal móresre tanítanád a gyerekeket, de a fájdalom a lábadban ebben meggátol.
A gyerekek nem teketóriáznak. Egyszerre támadnak rád, és nem fogják vissza magukat. Adrenalinszinted olyan magasra szökik, hogy fájdalomcsillapítóként is hat már, ezért lábra tudsz állni és megvédeni magad. Nem akarsz fegyvert használni a gyerekek ellen, ezért csak öklöddel suhintasz.
Az ajtónak feszülsz és benyomod. Nem ütközöl nagy ellenállásba.
Egy rövid folyosószakaszt világít be lámpád. Ez lehetett a főfolyosó, de nem messze előtted elbarikádozták, méghozzá valami olyan megoldással, ami akár egy tankot is feltartana.
A falak rozsdabarna felületén megcsillan lámpád fénye, és még furább árnyékot vet az előtted álló alakra, aki egy kislány. Nem lehet több kilenc évesnél. Fekete haja hátközépig ér, copfba kötve. Barna szeméből meglepő módon agresszió sugárzik, még vicsorog is feléd. Láthatóan nem számított békés belépőre. Világoskék rövidnadrágja és trikója piszkos, véres, és rojtokban szakadt. Kezében egy kést tart szúrásra készen.
Már épp feltennéd a kezed, „Nyugi, kisasszony!” kommentárral, mikor lábadba éles fájdalom hasít. Egy másik gyerek – egy hasonló korú kisfiú rövid szőke hajjal nadrágban és pólóban, fél pár cipőben – mártja lábadba kését. Térdre rogysz, és mind a fiú mind a lány eléd áll és mellkasod felé szúr. Védekezően felteszed kezed, mire megállnak, és nagyokat pislogva csodálkoznak. – Hékás – ereszti le a kislány a fegyverét, és mivel most egymagas vagy vele, megböködi a homlokodat. – Te nem vagy csatlós.
– Mi? – hangzik el kérdésed, ennél többre jelenleg képtelen vagy.
– Csatlós. Báb. Alattvaló. Kilenc éves vagyok te meg felnőtt, és én tanítalak?! – A fiúra néz. – Inkább nyírjuk ki?
– Aha – a fiú lekever egyet a nyakadra. Pumpád hamar felmegy, és azonnal móresre tanítanád a gyerekeket, de a fájdalom a lábadban ebben meggátol.
A gyerekek nem teketóriáznak. Egyszerre támadnak rád, és nem fogják vissza magukat. Adrenalinszinted olyan magasra szökik, hogy fájdalomcsillapítóként is hat már, ezért lábra tudsz állni és megvédeni magad. Nem akarsz fegyvert használni a gyerekek ellen, ezért csak öklöddel suhintasz.
25-1.
Legyőzöd őket, ami mindössze annyit tesz, hogy lekeversz nekik pár pofont, hogy higgadjanak le. Ennek ellenére szándékuk a harc során nem változott, ruhádat helyenként felszabdalták és bőrödet is megkarcolták. Szerencsére erejük nem volt nagy, és késük sem a legélesebb, ezért nem tudtak mélyen megvágni.
A kislány durcásan néz rád, és simogatja arcát, ahol pár pofon csattant tőled, a fiú pedig feje búbját simogatja fájdalmas arccal, mert neki nagyobbat kellett odacsapnod. – Nemcsak, hogy nem csatlós, de bunyózni is tud, áú – sziszegi a fiú.
– Nem tudtuk megölni. Most mi lesz? – kérdi a lány, és arca egyre ijedtebbé válik, mintha most jött volna rá, hogy ujjat húztak egy felnőtt emberrel.
– Most kapunk – jelenti ki a fiú és feléd néz.
Te máris megmondanád nekik a magadét, de a fájdalom visszatér nemcsak a lábadba, de mindenhová. Térdre roskadsz megint.
A kislány a fal tövében heverő kis dobozhoz szalad, leguggol és kivesz belőle valamit. Visszaszalad hozzád, és sebeidet bekeni valami folyadékkal.
A folyadék elmulasztja a fájdalmat, és rohamos sebességgel forrasztja össze sebeid. Az érzés nagyon kellemes, és nem tudod elképzelni, honnan szereztek ezek a kölykök ilyesmiket.
– Mit kerestek itt? – kérded tőlük.
– Védjük a folyosót a csatlósoktól – jelenti ki a fiú határozottan.
– Mik azok a csatlósok?
– Natranel csatlósai – teszi hozzá a kislány.
– Ki az a Natranel?
A gyerekek egymásra néznek. Nem nehéz leolvasni arcukról a „Hogy hogy ez nem tudja ki az a Natranel?!” kérdést. Ezután tesznek egy lépést hátrafelé. Aztán még egyet. Mintha egyszeriben félni kezdenének tőled. Mit teszel?
Legyőzöd őket, ami mindössze annyit tesz, hogy lekeversz nekik pár pofont, hogy higgadjanak le. Ennek ellenére szándékuk a harc során nem változott, ruhádat helyenként felszabdalták és bőrödet is megkarcolták. Szerencsére erejük nem volt nagy, és késük sem a legélesebb, ezért nem tudtak mélyen megvágni.
A kislány durcásan néz rád, és simogatja arcát, ahol pár pofon csattant tőled, a fiú pedig feje búbját simogatja fájdalmas arccal, mert neki nagyobbat kellett odacsapnod. – Nemcsak, hogy nem csatlós, de bunyózni is tud, áú – sziszegi a fiú.
– Nem tudtuk megölni. Most mi lesz? – kérdi a lány, és arca egyre ijedtebbé válik, mintha most jött volna rá, hogy ujjat húztak egy felnőtt emberrel.
– Most kapunk – jelenti ki a fiú és feléd néz.
Te máris megmondanád nekik a magadét, de a fájdalom visszatér nemcsak a lábadba, de mindenhová. Térdre roskadsz megint.
A kislány a fal tövében heverő kis dobozhoz szalad, leguggol és kivesz belőle valamit. Visszaszalad hozzád, és sebeidet bekeni valami folyadékkal.
A folyadék elmulasztja a fájdalmat, és rohamos sebességgel forrasztja össze sebeid. Az érzés nagyon kellemes, és nem tudod elképzelni, honnan szereztek ezek a kölykök ilyesmiket.
– Mit kerestek itt? – kérded tőlük.
– Védjük a folyosót a csatlósoktól – jelenti ki a fiú határozottan.
– Mik azok a csatlósok?
– Natranel csatlósai – teszi hozzá a kislány.
– Ki az a Natranel?
A gyerekek egymásra néznek. Nem nehéz leolvasni arcukról a „Hogy hogy ez nem tudja ki az a Natranel?!” kérdést. Ezután tesznek egy lépést hátrafelé. Aztán még egyet. Mintha egyszeriben félni kezdenének tőled. Mit teszel?
26.
Vársz, hogy megálljanak, de a folyosón nyíló baloldali ajtóhoz (1-es szoba) sétálnak, gyorsan besurrannak és becsapják az ajtót.
Odalépsz, kopogsz, de nem válaszolnak.
Vársz, hogy megálljanak, de a folyosón nyíló baloldali ajtóhoz (1-es szoba) sétálnak, gyorsan besurrannak és becsapják az ajtót.
Odalépsz, kopogsz, de nem válaszolnak.
27.
Nyugtatólag felteszed kezed. A gyerekek megállnak, nem hátrálnak tovább. Lámpád fényében jól ki tudod venni arcukon a félelmet. De mitől?
Nyugtatólag felteszed kezed. A gyerekek megállnak, nem hátrálnak tovább. Lámpád fényében jól ki tudod venni arcukon a félelmet. De mitől?
27-1.
– Mitől féltek? – kérded.
– A csatlósoktól, bár el tudunk bánni velük. Mint érezhetted – vigyorog a lány. – De nem mind ugyanolyan. Sok közülük nagyon veszélyes, és álcázzák is magukat.
– Minek?
– Rendes embernek. Mint te is vagy. Heh.
– Mik ezek a csatlósok?
– Olyan, hm, bábok... Alattvalók, vagy mittudomén. Natranel csatlósai.
– Ki az a Natranel?
A lány közelebb lép és felbámul az arcodba. – Nagy, és félelmetes. Erős. Ahol a csatlósai vannak oda ő is tud jönni. Ezért öljük a csatlósokat és akkor biztonságban maradhatunk, mert Natranel nem tudja, hogy itt vagyunk.
– És ha megtudja?
– Fél éve nem sikerült ez neki.
Megszédülsz a tudatra, hogy ezek a gyerekek fél éve itt vannak. Szerencsétlenek.
– Hogy kerültetek ide?
A kislány megvonja vállát és testvérére néz, aki le sem veszi rólad a szemét. A lány visszafordul feléd.
– Hát … családi kirándulásnak indult. Apu és anyu tervezte. Meglepetés az év végi jó tanulmányi eredményekért. Aztán vitatkoztak, hogy merre menjünk. Anyu mondta ne ezen a városon át. Aput nem érdekelte. Nyugtatott, hogy minden rendben lesz. Aztán lerobbant a kocsink a ködben. Próbáltunk segítséget hívni de egy árva lélek sem volt erre. Apu elment segítségért, Anyu velünk maradt a kocsinál. Aztán … Apu nem tért vissza két napig. Anyu elment keresni. Ő se jött vissza két napig… Megígértük, hogy a kocsitól nem tágítunk, de aztán elindultunk. A bevásárlóközpontban aztán minden megváltozott. És végül ide menekültünk. Aztán itt megtaláltuk a kis bunkert, a sok kajával. És úgy döntöttünk itt várunk.
– Mire?
– Ö… – a lány hátranéz tesójára, aki megvonja a vállát, majd visszafordul hozzád. – Itt várjuk meg Aput és Anyut.
Nem akarod lelombozni a gyerekeket azzal a ténnyel, hogy szüleik jó eséllyel halottak már, mert két napig ezen a helyen nem igazán tudod, hogyan lehet életben maradni. De akkor ezeknek a gyerekeknek hogyan sikerült fél éven át?
Mondjuk ha van nekik élelmük és nem mennek sehová akkor még sikerülhet. A jelek szerint sikerült is. Oké, de mit csinálnak itt? Mivel múlatják az időt?
Mire észbe kapsz, a két gyerek se szó se beszéd besurran a mögöttük lévő szobába és magukra zárják az ajtót. Kopogsz, de semmi válasz. Úgy döntesz, békén hagyod őket.
Ám ekkor lámpád fényében a véres földön valami papírfecni maradékát látod. Lehajolsz érte és felemeled. Megint egy üzenet ismeretlen utastársadtól, ráadásul ezt nem is mostanában hagyta itt, hanem vagy fél éve. Talán ez neked szólt, és a gyerekek előbb találták meg a helyet? Fél éve itt vannak, részükről ez stimmel, de ha ez itt eredetileg neked szólt, akkor hogyan jön össze ez a fél év? Nem érted mi folyik itt.
”Remélem még keveset sérültél, mert most jön a dolgok neheze. Hagytam neked élelmet a szobában, elég sokáig elég. Remélem más nem találja meg. A lényeg, hogy a 16-os szoba itt van, de nem tudsz csak úgy odamenni. A folyosók, és szobák ajtaja több helyen el van barikádozva. Azt hiszem mikor ez a hely nyílt, vagy nem is tudom, akkor itt nagy buli lehetett. Az emberek próbálták megvédeni magukat a barikádokkal, és újabb járatokat ütöttek a falakon. Az egész hely egy kisebb labirintus most már. Hagytam neked egy térképet a 4-es szobában. Használd egészséggel.”
Már egyáltalán nem érted mi folyik ezen a helyen. Igazából csak az a fél éves eltérés zavar be a logikai fonalba.
A gyerekek után nem tudsz már menni, ezért
– Mitől féltek? – kérded.
– A csatlósoktól, bár el tudunk bánni velük. Mint érezhetted – vigyorog a lány. – De nem mind ugyanolyan. Sok közülük nagyon veszélyes, és álcázzák is magukat.
– Minek?
– Rendes embernek. Mint te is vagy. Heh.
– Mik ezek a csatlósok?
– Olyan, hm, bábok... Alattvalók, vagy mittudomén. Natranel csatlósai.
– Ki az a Natranel?
A lány közelebb lép és felbámul az arcodba. – Nagy, és félelmetes. Erős. Ahol a csatlósai vannak oda ő is tud jönni. Ezért öljük a csatlósokat és akkor biztonságban maradhatunk, mert Natranel nem tudja, hogy itt vagyunk.
– És ha megtudja?
– Fél éve nem sikerült ez neki.
Megszédülsz a tudatra, hogy ezek a gyerekek fél éve itt vannak. Szerencsétlenek.
– Hogy kerültetek ide?
A kislány megvonja vállát és testvérére néz, aki le sem veszi rólad a szemét. A lány visszafordul feléd.
– Hát … családi kirándulásnak indult. Apu és anyu tervezte. Meglepetés az év végi jó tanulmányi eredményekért. Aztán vitatkoztak, hogy merre menjünk. Anyu mondta ne ezen a városon át. Aput nem érdekelte. Nyugtatott, hogy minden rendben lesz. Aztán lerobbant a kocsink a ködben. Próbáltunk segítséget hívni de egy árva lélek sem volt erre. Apu elment segítségért, Anyu velünk maradt a kocsinál. Aztán … Apu nem tért vissza két napig. Anyu elment keresni. Ő se jött vissza két napig… Megígértük, hogy a kocsitól nem tágítunk, de aztán elindultunk. A bevásárlóközpontban aztán minden megváltozott. És végül ide menekültünk. Aztán itt megtaláltuk a kis bunkert, a sok kajával. És úgy döntöttünk itt várunk.
– Mire?
– Ö… – a lány hátranéz tesójára, aki megvonja a vállát, majd visszafordul hozzád. – Itt várjuk meg Aput és Anyut.
Nem akarod lelombozni a gyerekeket azzal a ténnyel, hogy szüleik jó eséllyel halottak már, mert két napig ezen a helyen nem igazán tudod, hogyan lehet életben maradni. De akkor ezeknek a gyerekeknek hogyan sikerült fél éven át?
Mondjuk ha van nekik élelmük és nem mennek sehová akkor még sikerülhet. A jelek szerint sikerült is. Oké, de mit csinálnak itt? Mivel múlatják az időt?
Mire észbe kapsz, a két gyerek se szó se beszéd besurran a mögöttük lévő szobába és magukra zárják az ajtót. Kopogsz, de semmi válasz. Úgy döntesz, békén hagyod őket.
Ám ekkor lámpád fényében a véres földön valami papírfecni maradékát látod. Lehajolsz érte és felemeled. Megint egy üzenet ismeretlen utastársadtól, ráadásul ezt nem is mostanában hagyta itt, hanem vagy fél éve. Talán ez neked szólt, és a gyerekek előbb találták meg a helyet? Fél éve itt vannak, részükről ez stimmel, de ha ez itt eredetileg neked szólt, akkor hogyan jön össze ez a fél év? Nem érted mi folyik itt.
”Remélem még keveset sérültél, mert most jön a dolgok neheze. Hagytam neked élelmet a szobában, elég sokáig elég. Remélem más nem találja meg. A lényeg, hogy a 16-os szoba itt van, de nem tudsz csak úgy odamenni. A folyosók, és szobák ajtaja több helyen el van barikádozva. Azt hiszem mikor ez a hely nyílt, vagy nem is tudom, akkor itt nagy buli lehetett. Az emberek próbálták megvédeni magukat a barikádokkal, és újabb járatokat ütöttek a falakon. Az egész hely egy kisebb labirintus most már. Hagytam neked egy térképet a 4-es szobában. Használd egészséggel.”
Már egyáltalán nem érted mi folyik ezen a helyen. Igazából csak az a fél éves eltérés zavar be a logikai fonalba.
A gyerekek után nem tudsz már menni, ezért
27-2.
– Hol van mindenki? – teszed fel kérdésed.
– Bár tudnánk. Mikor idejöttünk fél éve minden rendben volt – néz a fiú a testvérére, aki helyeslően bólogat. - Aztán apu és anyu eltűnt. Csak mi maradtunk itt. És bezárkóztunk ide. Itt van kaja. És biztonság. És elbánunk a csatlósokkal ketten, ha kell.
A lány ismét bólogat.
Nem kételkedsz efelől, hiszen téged is majdnem megöltek. De mik ezek a csatlósok?
Mielőtt feltennéd következő kérdésed besurrannak a mögöttük nyíló szobába és magukra zárják az ajtót.
Kopogsz párat, de nem válaszolnak.
– Hol van mindenki? – teszed fel kérdésed.
– Bár tudnánk. Mikor idejöttünk fél éve minden rendben volt – néz a fiú a testvérére, aki helyeslően bólogat. - Aztán apu és anyu eltűnt. Csak mi maradtunk itt. És bezárkóztunk ide. Itt van kaja. És biztonság. És elbánunk a csatlósokkal ketten, ha kell.
A lány ismét bólogat.
Nem kételkedsz efelől, hiszen téged is majdnem megöltek. De mik ezek a csatlósok?
Mielőtt feltennéd következő kérdésed besurrannak a mögöttük nyíló szobába és magukra zárják az ajtót.
Kopogsz párat, de nem válaszolnak.
27-3.
– Hol a 16-os szoba? – teszed fel kérdésed.
– Hohó, lassan a testtel. Nem vagy csatlós. Olyan sem lehetsz, mint mi vagyunk. Nem mehetsz oda be! – válaszolja a fiú, és védelmezően a lány elé áll. Most látod a hasonlóságból, hogy ezek testvérek lehetnek. De hol vannak a szüleik?
Ezután behátrálnak a szobába, és magukra zárják az ajtót.
Kopogsz párat, de nem válaszolnak.
– Hol a 16-os szoba? – teszed fel kérdésed.
– Hohó, lassan a testtel. Nem vagy csatlós. Olyan sem lehetsz, mint mi vagyunk. Nem mehetsz oda be! – válaszolja a fiú, és védelmezően a lány elé áll. Most látod a hasonlóságból, hogy ezek testvérek lehetnek. De hol vannak a szüleik?
Ezután behátrálnak a szobába, és magukra zárják az ajtót.
Kopogsz párat, de nem válaszolnak.
28.
A 4-es szoba ajtajához lépsz, lenyomod a kilincset és belépsz.
Bent egy egykori lakás maradványa fogad. Ágy, szekrény, és egy ketrec a sarokban. Az ágy úgy néz ki, mintha valakinek kivették volna a belső szerveit. Még lekötöző pántokat is látsz, és a kézbilincsen egy mumifikálódott kezet. A szekrény alján alkarhosszúságú és ujjvastagságú fémszögek hevernek. A ketrecben pedig egy nőt látsz, aki eszméletlen. Láthatólag semmi baja. Egy baseballsapkát visel, kockás inget, farmert. Leüthették valamikor, és ide cipelték. Az egyetlen bejárat az ajtó volt, és látsz egy másikat is, amit a falba véstek: egy lyuk, melyen átléphetsz és egy másik szobába juthatsz. Az ablak valamikor a lenti játszótérre nézhetett, most vasrácsokkal van befedve és az üveg helyén extra biztonságként egy vaskos fémlap feszül. A szélén a résben egy megsárgult papírlapot találsz. Egy térképet.
A 4-es szoba ajtajához lépsz, lenyomod a kilincset és belépsz.
Bent egy egykori lakás maradványa fogad. Ágy, szekrény, és egy ketrec a sarokban. Az ágy úgy néz ki, mintha valakinek kivették volna a belső szerveit. Még lekötöző pántokat is látsz, és a kézbilincsen egy mumifikálódott kezet. A szekrény alján alkarhosszúságú és ujjvastagságú fémszögek hevernek. A ketrecben pedig egy nőt látsz, aki eszméletlen. Láthatólag semmi baja. Egy baseballsapkát visel, kockás inget, farmert. Leüthették valamikor, és ide cipelték. Az egyetlen bejárat az ajtó volt, és látsz egy másikat is, amit a falba véstek: egy lyuk, melyen átléphetsz és egy másik szobába juthatsz. Az ablak valamikor a lenti játszótérre nézhetett, most vasrácsokkal van befedve és az üveg helyén extra biztonságként egy vaskos fémlap feszül. A szélén a résben egy megsárgult papírlapot találsz. Egy térképet.
28-1.
Megpróbálod felébreszteni a nőt. Be kell nyúlnod a ketrecbe, és megpiszkálni őt.
Magához tér és ijedten néz szemedbe.
– Engedjen ki! – markolja meg a rácsot, és hangja követelőzővé válik.
Megpróbálod felébreszteni a nőt. Be kell nyúlnod a ketrecbe, és megpiszkálni őt.
Magához tér és ijedten néz szemedbe.
– Engedjen ki! – markolja meg a rácsot, és hangja követelőzővé válik.
28-11.
– Ki maga? – kérdezed a nőtől.
– A nevem Hillary. De… nem találkoztunk mi már? – húzza résnyire szemét.
– Ki maga? – kérdezed a nőtől.
– A nevem Hillary. De… nem találkoztunk mi már? – húzza résnyire szemét.
28-111.
– De, lehet – válaszolod.
– Igen, mintha annál a háznál futottunk volna össze. – Ragyog fel arca, hogy ismerőst lát. – Ami majdnem a mélybe hullott. Mindegy, engedjen ki, mielőtt jönnek.
– Hol a barátja? – kérded, és közben elkezded kinyitni a ketrecet.
– Eltűnt. Valahol itt kell legyen az apartmanoknál. Na, gyerünk már, mielőtt jönnek.
– Kik? – Kinyitod a ketrecet.
– A gyerekek. – A nő kilöki a ketrecajtót és pár gyors mozdulattal kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait.
– Nemrég csaptam le őket.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Á, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő.
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
– De, lehet – válaszolod.
– Igen, mintha annál a háznál futottunk volna össze. – Ragyog fel arca, hogy ismerőst lát. – Ami majdnem a mélybe hullott. Mindegy, engedjen ki, mielőtt jönnek.
– Hol a barátja? – kérded, és közben elkezded kinyitni a ketrecet.
– Eltűnt. Valahol itt kell legyen az apartmanoknál. Na, gyerünk már, mielőtt jönnek.
– Kik? – Kinyitod a ketrecet.
– A gyerekek. – A nő kilöki a ketrecajtót és pár gyors mozdulattal kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait.
– Nemrég csaptam le őket.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Á, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő.
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Kimerülten rogysz a földre, több sebből vérzel. A nő szintén.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
28-112.
– Nem, nem hiszem – válaszolod.
– Tökmindegy. – Legyint feléd egyet. – Engedjen ki mielőtt jönnek!
Kiengeded a nőt, aki pár mozdulattal kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait.
– Kik jönnek? – kérded.
– A gyerekek.
– Azokat lerendeztem – válaszolod. – Nekem támadtak.
– A fiú és a lány? A testvérpár? Neeem, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő. Más gyerekek?!
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
– Nem, nem hiszem – válaszolod.
– Tökmindegy. – Legyint feléd egyet. – Engedjen ki mielőtt jönnek!
Kiengeded a nőt, aki pár mozdulattal kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait.
– Kik jönnek? – kérded.
– A gyerekek.
– Azokat lerendeztem – válaszolod. – Nekem támadtak.
– A fiú és a lány? A testvérpár? Neeem, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő. Más gyerekek?!
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Kimerülten rogysz a földre, több sebből vérzel. A nő szintén.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
28-12.
Kinyitod egy szó nélkül a ketrecet.
– Köszönöm – mászik ki a nő és kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait. – Talán még épp időben, mielőtt jönnek. A nevem Hillary.
– Kik jönnek?
– A gyerekek.
– Ők már nem okoznak gondot, nemrég csaptam le őket – legyintesz.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Á, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő.
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
Kinyitod egy szó nélkül a ketrecet.
– Köszönöm – mászik ki a nő és kinyújtóztatja elgémberedett végtagjait. – Talán még épp időben, mielőtt jönnek. A nevem Hillary.
– Kik jönnek?
– A gyerekek.
– Ők már nem okoznak gondot, nemrég csaptam le őket – legyintesz.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Á, én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő.
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani.
Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé.
A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod. Szerencsédre Hillary segít neked a harcban, rúgja és üti őket, ahol éri.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Kimerülten rogysz a földre, több sebből vérzel. A nő szintén.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle lihegve.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
28-13.
Faképnél hagyod a nőt, mire az utánad kiabál.
– Hé, ne hagyjon itt! Kérem. Azok a gyerekek kibeleznek.
Megtorpansz. Az imént leosztottál pár pofont annak a két gyereknek, és bár volt késük, meg lehetett leckéztetni őket.
– Már lerendeztem őket – fordulsz vissza a ketrec felé.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő. Más gyerekek, akik kibeleznek élő embereket?
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani. Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé. A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod.
Faképnél hagyod a nőt, mire az utánad kiabál.
– Hé, ne hagyjon itt! Kérem. Azok a gyerekek kibeleznek.
Megtorpansz. Az imént leosztottál pár pofont annak a két gyereknek, és bár volt késük, meg lehetett leckéztetni őket.
– Már lerendeztem őket – fordulsz vissza a ketrec felé.
– Azt a fiút és a lányt? A testvérpárt? Én nem azokról beszélek.
Itt egy pillanatra megáll benned az ütő. Más gyerekek, akik kibeleznek élő embereket?
A nő szeme kimered, amint feléd néz. Pontosabban… mögéd.
Megpördülsz. Még épp időben.
A gyerekek mintha valami babának öltöztek volna. A derekadig érnek, két lány és egy fiú. A lányok fekete díszes szoknyát viselnek, hajukba véres masnit kötöttek. A fiún díszes frakk. Kezükben késeket lóbálnak, méghozzá kettőt. Úgy pörgetik, mintha évekig ezt tanulták volna. Pengéjükön megcsillan lámpád fénye, és valami más fényforrást is látsz, de nincs időd beazonosítani. Ekkor látod meg a gyerekek arcát közelebbről: szemüregük fekete, és valami lé folyik kifelé. A gyerekek megtámadnak, de arcukon nem látni semmit abból, hogy harci düh árasztotta volna el őket. Faarccal támadnak, és láthatólag nem fognak kímélni. Körbevesznek, és egyszerre támadnak. Mindent bele kell adnod.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Kimerülten rogysz a földre, több sebből vérzel.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked.
A nő közben a ketrecben sikoltozott, és tanácsokat is adott, tehát érthet valamit a harchoz. – Engedjen már ki, a rohadt életbe.
Kinyitod a ketrecet és kiengeded.
Bemutatkozik, Hillary-nek hívják. Nem vagy benne biztos, hogy találkoztál-e már vele. Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
A nő közben a ketrecben sikoltozott, és tanácsokat is adott, tehát érthet valamit a harchoz. – Engedjen már ki, a rohadt életbe.
Kinyitod a ketrecet és kiengeded.
Bemutatkozik, Hillary-nek hívják. Nem vagy benne biztos, hogy találkoztál-e már vele. Megbeszélitek néma egyetértésben a tegeződést.
– Mi folyik itt? – kérded tőle.
– Fogalmam sincs. A barátom is itt van valahol, de engem valami leütött és a ketrecben tértem magamhoz. Nem emlékszem mi volt az.
– Te is a 16-os szobába akarsz jutni?
– Igen. Menjünk együtt?
– Persze – vágod rá.
– Oké – a nő megigazítja sapkáját. Most látod csak, hogy fiatal. Talán húszas éveinek eleje. Farmernadrágot, katonazöld felsőt és kockás inget visel egy baseballsapkával. Egy machete hever a sarokban, ami az övé lehetett. Odasétál és felkapja, majd suhint vele párat a levegőbe. – Kész vagyok, mehetünk.
29.
A barikádhoz sétálsz. Fémelemekből emelték, és akár egy tankot is fel tudna tartani. De ki építette ezt? Elvileg kéne legyen nyoma hegesztésnek, megerősítésnek, de csak a masszív betonvasak kaotikusan egymásra hányt hegye az, melyet megfigyelsz. Mintha valaki beállt volna ide egy platós teherautóval, és vagy harminc ember ahogy éri, úgy dobálja egymásra a fémdarabokat.
Ám amilyen kaotikus, olyan hatékony is: egyetlen darabot sem tudsz megmozdítani, még egy vékonyabb fémcső is mintha valami nagyobb elemhez lenne hegesztve.
Ami biztos: itt nem jutsz át.
A barikádhoz sétálsz. Fémelemekből emelték, és akár egy tankot is fel tudna tartani. De ki építette ezt? Elvileg kéne legyen nyoma hegesztésnek, megerősítésnek, de csak a masszív betonvasak kaotikusan egymásra hányt hegye az, melyet megfigyelsz. Mintha valaki beállt volna ide egy platós teherautóval, és vagy harminc ember ahogy éri, úgy dobálja egymásra a fémdarabokat.
Ám amilyen kaotikus, olyan hatékony is: egyetlen darabot sem tudsz megmozdítani, még egy vékonyabb fémcső is mintha valami nagyobb elemhez lenne hegesztve.
Ami biztos: itt nem jutsz át.
30.
Visszamész az aulába. Pontosabban így tennél, de az ajtón erről az oldalról hiányzik a kilincs. Nincs más választásod, mint…
Visszamész az aulába. Pontosabban így tennél, de az ajtón erről az oldalról hiányzik a kilincs. Nincs más választásod, mint…
32.
Átmásztok a falon lévő lyukon. Egyből megmerevedtek, mikor a falon körbe marionett bábukat és ijesztő plüssállatokat láttok.
Veletek egy magasak, némelyik meztelen, némelyik öltöztetve, és akadnak köztük gyerek méretűek is.
Egyből magyarázatot nyernek az előbbi támadók. De hogyan élhet egy ilyen marionett baba?
Ezt a kérdést végül beilleszted a „megmagyarázhatatlan-lista” végére. A bábuk és egyebek nem mozdulnak… egyelőre.
Szemed rajtuk ragad, Hillary is készen áll arra, ha egyik megmozdul.
Egy ajtó nyílik bal kéz felé, ami visszavezet a folyosóra, és egy másik falba vájt lyuk, ami a 6-os szobába vezet.
Átmásztok a falon lévő lyukon. Egyből megmerevedtek, mikor a falon körbe marionett bábukat és ijesztő plüssállatokat láttok.
Veletek egy magasak, némelyik meztelen, némelyik öltöztetve, és akadnak köztük gyerek méretűek is.
Egyből magyarázatot nyernek az előbbi támadók. De hogyan élhet egy ilyen marionett baba?
Ezt a kérdést végül beilleszted a „megmagyarázhatatlan-lista” végére. A bábuk és egyebek nem mozdulnak… egyelőre.
Szemed rajtuk ragad, Hillary is készen áll arra, ha egyik megmozdul.
Egy ajtó nyílik bal kéz felé, ami visszavezet a folyosóra, és egy másik falba vájt lyuk, ami a 6-os szobába vezet.
33.
Visszamennétek a folyosóra, de azt veszitek észre, hogy belülről az ajtón nincs kilincs. Befelé nyílik, tehát betörni sem fog sikerülni.
Ezért marad az a szoba, ahonnan a gyerekek jöttek.
Visszamennétek a folyosóra, de azt veszitek észre, hogy belülről az ajtón nincs kilincs. Befelé nyílik, tehát betörni sem fog sikerülni.
Ezért marad az a szoba, ahonnan a gyerekek jöttek.
34.
Kinyitjátok az ajtót és kiléptek a folyosóra. Balra tőled látod a barikádot, ezúttal a másik oldalról. Mintha valaki terelte volna az embereket, hogy átmenjenek a bábus szobán. Vagy az a szoba a barikád után létesült, és célja az újabb hívatlanok eliminálása?
A szembe lévő falon két ajtót látsz, rajtuk a 2-es és 3-as számok, tehát két másik szoba. Jobbra, amerre a folyosó vezet tovább, egy újabb masszív barikádot látsz, de ez inkább széles mint magas.
Kinyitjátok az ajtót és kiléptek a folyosóra. Balra tőled látod a barikádot, ezúttal a másik oldalról. Mintha valaki terelte volna az embereket, hogy átmenjenek a bábus szobán. Vagy az a szoba a barikád után létesült, és célja az újabb hívatlanok eliminálása?
A szembe lévő falon két ajtót látsz, rajtuk a 2-es és 3-as számok, tehát két másik szoba. Jobbra, amerre a folyosó vezet tovább, egy újabb masszív barikádot látsz, de ez inkább széles mint magas.
35.
A bábus szobából – ahol a Marionettek mintha egy icipicit elforgatták volna fejüket irányotokba – észak felé mentek a falon lévő lyukon át. Előreengeded Hillary-t, majd te is átlépsz a lyukon, amihez kicsit össze kell húznod magad.
Amint átértek a másik szobába, a lyuk mögöttetek összehúzódik, méghozzá szörcsögve, mintha valami szájon át másztatok volna ki. Vagy inkább be???
Egymásra néztek a nővel, de nem értitek mi zajlik itt.
A szoba egyetlen kijárata észak felé néz. Keletre egy vasalt-rácsozott ablakon át lehetett valamikor az apartman pici játszóterére nézni. A szoba üres, és látszólag simán át lehetne menni a szembe lévő ajtóhoz. Hillary el is indul arrafelé, de karjába markolsz és visszatartod. A gerinceden felkúszó érzés arra figyelmeztet, hogy van itt valami, ami életveszélyes.
De mi?
Talán a padló alatt, ami helyenként rács, és nem vaslap? Vagy… a plafon… Felvilágítasz, és majdnem mindketten sikolyra nyitjátok szátokat.
Emberformájú lényeket láttok a plafonba kapaszkodni. Fejük mintha valami hólyag lenne, ide-oda mozog természetellenes sebességgel és ütemben. Ez egy ember nyakát azonnal el is törné. Fejük mozgását leszámítva egyéb testrészük nem mozdul.
Bőrük kiszáradt és helyenként berepedezett. Lábuk és karjuk végén vaskos karmokkal kapaszkodnak a plafon fémelemeinek szélébe, vagy az azon ütött lyukakba. Érkezésetekre nem reagálnak. Egyelőre… A szembe lévő ajtó nincs messze. Egy gyors sprint és ott is vagytok. De vajon nyitva van?
A bábus szobából – ahol a Marionettek mintha egy icipicit elforgatták volna fejüket irányotokba – észak felé mentek a falon lévő lyukon át. Előreengeded Hillary-t, majd te is átlépsz a lyukon, amihez kicsit össze kell húznod magad.
Amint átértek a másik szobába, a lyuk mögöttetek összehúzódik, méghozzá szörcsögve, mintha valami szájon át másztatok volna ki. Vagy inkább be???
Egymásra néztek a nővel, de nem értitek mi zajlik itt.
A szoba egyetlen kijárata észak felé néz. Keletre egy vasalt-rácsozott ablakon át lehetett valamikor az apartman pici játszóterére nézni. A szoba üres, és látszólag simán át lehetne menni a szembe lévő ajtóhoz. Hillary el is indul arrafelé, de karjába markolsz és visszatartod. A gerinceden felkúszó érzés arra figyelmeztet, hogy van itt valami, ami életveszélyes.
De mi?
Talán a padló alatt, ami helyenként rács, és nem vaslap? Vagy… a plafon… Felvilágítasz, és majdnem mindketten sikolyra nyitjátok szátokat.
Emberformájú lényeket láttok a plafonba kapaszkodni. Fejük mintha valami hólyag lenne, ide-oda mozog természetellenes sebességgel és ütemben. Ez egy ember nyakát azonnal el is törné. Fejük mozgását leszámítva egyéb testrészük nem mozdul.
Bőrük kiszáradt és helyenként berepedezett. Lábuk és karjuk végén vaskos karmokkal kapaszkodnak a plafon fémelemeinek szélébe, vagy az azon ütött lyukakba. Érkezésetekre nem reagálnak. Egyelőre… A szembe lévő ajtó nincs messze. Egy gyors sprint és ott is vagytok. De vajon nyitva van?
35-1.
Elindultok halkan. A lények nem adnak semmiféle zajt, ezért nem tudjátok, hogy reagálnak-e rátok.
Aztán két lépés múlva megmozdulnak. Egyelőre szervezetlenül, csak mint pókok a falon, mikor érzik hogy valami van a közelben. Elmásznak pár métert és mozdulatlanságba merevednek.
Mindössze pár lépést tettetek meg, a szoba másik oldala ilyen sebesség mellett még messze.
Elindultok halkan. A lények nem adnak semmiféle zajt, ezért nem tudjátok, hogy reagálnak-e rátok.
Aztán két lépés múlva megmozdulnak. Egyelőre szervezetlenül, csak mint pókok a falon, mikor érzik hogy valami van a közelben. Elmásznak pár métert és mozdulatlanságba merevednek.
Mindössze pár lépést tettetek meg, a szoba másik oldala ilyen sebesség mellett még messze.
35-11.
Tovább osontok. A lények csak ide-oda mászkálnak. Érzik, hogy van valaki itt velük, de nem tudják beazonosítani pozíciótokat. Végül sikeresen eléritek az ajtót.
Lenyomod a sikamlós kilincset, és benyomod az ajtót. Hillary szinte veled együtt akarja átpréselni magát. Becsukod az ajtót, és a nőre nézel. Szívetek torkotokban dobog.
Tovább osontok. A lények csak ide-oda mászkálnak. Érzik, hogy van valaki itt velük, de nem tudják beazonosítani pozíciótokat. Végül sikeresen eléritek az ajtót.
Lenyomod a sikamlós kilincset, és benyomod az ajtót. Hillary szinte veled együtt akarja átpréselni magát. Becsukod az ajtót, és a nőre nézel. Szívetek torkotokban dobog.
35-2.
Kilőtök. Abban a pillanatban ahogy elindultok a lények átrendeződnek.
Eléritek a szoba közepét és mire észbe kaptok azt látjátok hogy ezek még nálatok is gyorsabban futottak a plafonon és mind az ajtó közelébe mászott.
Egyik el is engedi magát a plafonról és pontosan előttetek landol.
Feje továbbra is szaporán mozog, de mégis mintha valamiféle szagló mozdulatot tenne irányotokba.
Kilőtök. Abban a pillanatban ahogy elindultok a lények átrendeződnek.
Eléritek a szoba közepét és mire észbe kaptok azt látjátok hogy ezek még nálatok is gyorsabban futottak a plafonon és mind az ajtó közelébe mászott.
Egyik el is engedi magát a plafonról és pontosan előttetek landol.
Feje továbbra is szaporán mozog, de mégis mintha valamiféle szagló mozdulatot tenne irányotokba.
35-21.
Megmerevedtek. Hillary ki akar lőni az ajtóhoz, de karjába markolsz, és nemlegesen rázod a fejed.
A lény előttetek végül feladja, oldalra mászik és vissza a plafonra társaihoz.
Megmerevedtek. Hillary ki akar lőni az ajtóhoz, de karjába markolsz, és nemlegesen rázod a fejed.
A lény előttetek végül feladja, oldalra mászik és vissza a plafonra társaihoz.
35-22.
Kilőtök. Legalábbis ez a tervetek. Először Hillary nyakát kapja el egy vaskos kéz. A nő hörög a nyelőcsövébe ömlő vértől, míg teste mint papírdarab szinte felfelé röppen, hogy ott a többi lény rávesse magát és a szemed előtt darabokra tépje. Arcodra vér hullik a nő testéből, még érzed a meleg cseppeket, majd aztán egy másik kéz lendül lefelé a plafonról és arcod közepébe süllyeszti karmait. Már nem érzed, amint a karmok egészen koponyád hátsó részén jönnek ki és orrod magasságában letépik fejed felső részét. Hogy mi történik még ezután testeddel már nem érzékeled. KALANDOD IT VÉGET ÉRT.
Kilőtök. Legalábbis ez a tervetek. Először Hillary nyakát kapja el egy vaskos kéz. A nő hörög a nyelőcsövébe ömlő vértől, míg teste mint papírdarab szinte felfelé röppen, hogy ott a többi lény rávesse magát és a szemed előtt darabokra tépje. Arcodra vér hullik a nő testéből, még érzed a meleg cseppeket, majd aztán egy másik kéz lendül lefelé a plafonról és arcod közepébe süllyeszti karmait. Már nem érzed, amint a karmok egészen koponyád hátsó részén jönnek ki és orrod magasságában letépik fejed felső részét. Hogy mi történik még ezután testeddel már nem érzékeled. KALANDOD IT VÉGET ÉRT.
36.
Lenyomod a kilincset, és benyomod a fémajtót.
Egy szobába juttok, melynek ablaka bevasalva és rácsozva. A padlón a vérfoltok ismét arról tanúskodnak, hogy itt leírhatatlan kegyetlenség zajlott.
Egy felborult hordágy pihen középen, lekötöző pántokkal. Akárki is szenvedett ezen, rengeteg vért veszthetett. Ez mellett egy hulla pihen, mocskos kórházi köntösben. A test már mumifikálódott pár hónapja, bűzt nem áraszt. Annyit észreveszel, hogy ez a valaki nemrég a hordágyhoz volt kötözve, és elereszthették. De aztán mibe halt bele?
Már épp megfordulnátok, hogy kimenjetek, mikor az ajtó belső felére írva egy üzenetet találtok. Neked szól, ismeretlen útitársadtól.
”Drága barátom, remélem eljutottál ide is épségben. Ha ezt az üzenetet látod, azt jelenti, hogy egy újabb szerencsétlent mentettem meg ebből a vérben tocsogó rémálomból. Ki akarták végezni. De aztán mikor lemászott az ágyról meg is halt. Vak volt, meg kételkedek benne, hogy normális, de akkor is élő ember. Egyedül vagy?”
Nem tudod, hogy mit kéne most tenned. Hogyan válaszolj? Meg egyáltalán, lehetséges ez?
Hillary melletted gyanakodva nézi az üzenetet, majd téged kezd el méregetni összehúzott szemmel.
– Mi folyik itt?
– Fogalmam sincs – rázod fejed értetlenül.
Ekkor mindkettőtök legnagyobb megdöbbenésére az üzenet átrendeződik.
„Úgy, tehát nem vagy egyedül. Akkor majd ha egyedül leszel beszélünk.”
– Mi ez? Valami hülye chat? – fakad ki Hillary.
– Ha normális körülmények lennének még azt mondanám, ja.
Vártok még egy picit, hogy hátha átrendeződik az üzenet, de semmi nem történik.
Lenyomod a kilincset, és benyomod a fémajtót.
Egy szobába juttok, melynek ablaka bevasalva és rácsozva. A padlón a vérfoltok ismét arról tanúskodnak, hogy itt leírhatatlan kegyetlenség zajlott.
Egy felborult hordágy pihen középen, lekötöző pántokkal. Akárki is szenvedett ezen, rengeteg vért veszthetett. Ez mellett egy hulla pihen, mocskos kórházi köntösben. A test már mumifikálódott pár hónapja, bűzt nem áraszt. Annyit észreveszel, hogy ez a valaki nemrég a hordágyhoz volt kötözve, és elereszthették. De aztán mibe halt bele?
Már épp megfordulnátok, hogy kimenjetek, mikor az ajtó belső felére írva egy üzenetet találtok. Neked szól, ismeretlen útitársadtól.
”Drága barátom, remélem eljutottál ide is épségben. Ha ezt az üzenetet látod, azt jelenti, hogy egy újabb szerencsétlent mentettem meg ebből a vérben tocsogó rémálomból. Ki akarták végezni. De aztán mikor lemászott az ágyról meg is halt. Vak volt, meg kételkedek benne, hogy normális, de akkor is élő ember. Egyedül vagy?”
Nem tudod, hogy mit kéne most tenned. Hogyan válaszolj? Meg egyáltalán, lehetséges ez?
Hillary melletted gyanakodva nézi az üzenetet, majd téged kezd el méregetni összehúzott szemmel.
– Mi folyik itt?
– Fogalmam sincs – rázod fejed értetlenül.
Ekkor mindkettőtök legnagyobb megdöbbenésére az üzenet átrendeződik.
„Úgy, tehát nem vagy egyedül. Akkor majd ha egyedül leszel beszélünk.”
– Mi ez? Valami hülye chat? – fakad ki Hillary.
– Ha normális körülmények lennének még azt mondanám, ja.
Vártok még egy picit, hogy hátha átrendeződik az üzenet, de semmi nem történik.
37.
Beléptek a hármas szobába.
Lámpád fénye egy újabb lakószobát világít meg, és ez még torz valójában is az. Egy megvetett ágy a sarokban, ami szinte szemet gyönyörködtetően nem vérmocskos. Mellette egy gardrób nyitott ajtóval. Egy elkülönített fürdőszoba nyílik a sarokban, be tudsz pillantani. Nem mondod, hogy makulátlan tisztaságot látsz, de az eddigi rémálomhoz képest pusztán rozsdás foltokat látni üdítő.
A nyugati falon egy ablak terpeszkedik, mindössze rácsozva, nem takarva. Hillary a saját zseblámpájával kivilágít, de végül megrázza fejét, mert semmit nem lát.
Az északi falon egy lyukat látsz, amin átleshetsz. Térképed szerint a másik oldalon van a 16-os szoba. Elvileg a végcélod, mely célodat még mindig homály fedi barátod kilétével együtt.
Beléptek a hármas szobába.
Lámpád fénye egy újabb lakószobát világít meg, és ez még torz valójában is az. Egy megvetett ágy a sarokban, ami szinte szemet gyönyörködtetően nem vérmocskos. Mellette egy gardrób nyitott ajtóval. Egy elkülönített fürdőszoba nyílik a sarokban, be tudsz pillantani. Nem mondod, hogy makulátlan tisztaságot látsz, de az eddigi rémálomhoz képest pusztán rozsdás foltokat látni üdítő.
A nyugati falon egy ablak terpeszkedik, mindössze rácsozva, nem takarva. Hillary a saját zseblámpájával kivilágít, de végül megrázza fejét, mert semmit nem lát.
Az északi falon egy lyukat látsz, amin átleshetsz. Térképed szerint a másik oldalon van a 16-os szoba. Elvileg a végcélod, mely célodat még mindig homály fedi barátod kilétével együtt.
38.
A barikádhoz sétáltok, és megvizsgáljátok.
Hasonlóan mint az előző, ez is roppant masszív, egyetlen elemet sem tudsz megmozdítani, viszont ez nem a plafonig ér, csak mellmagasságig. Átvilágítasz felette, és bár terved az, hogy átmászol, leteszel róla: a barikád hosszú, ha másznod is kéne, az az életveszélyes kategóriába esne az éles elemektől. Amit azonban látsz, az egy forduló a folyosón. Két ajtó áll a sarokban, mindkettőre a 16-os szám van írva. Elvileg ez lenne a végcélod, és válasz sok kérdésedre. De miért van két ajtaja? És miért van egy hatalmas lyuk a padlóban előtte? A lyuk olyan széles, hogy ha át is tudnál mászni a barikádon, egyből a mélybe hullanál.
Más utat kell keresni a 16-os szobába.
A barikádhoz sétáltok, és megvizsgáljátok.
Hasonlóan mint az előző, ez is roppant masszív, egyetlen elemet sem tudsz megmozdítani, viszont ez nem a plafonig ér, csak mellmagasságig. Átvilágítasz felette, és bár terved az, hogy átmászol, leteszel róla: a barikád hosszú, ha másznod is kéne, az az életveszélyes kategóriába esne az éles elemektől. Amit azonban látsz, az egy forduló a folyosón. Két ajtó áll a sarokban, mindkettőre a 16-os szám van írva. Elvileg ez lenne a végcélod, és válasz sok kérdésedre. De miért van két ajtaja? És miért van egy hatalmas lyuk a padlóban előtte? A lyuk olyan széles, hogy ha át is tudnál mászni a barikádon, egyből a mélybe hullanál.
Más utat kell keresni a 16-os szobába.
39.
Átlesel a lyukon, ami körülbelül tenyérméretű. Nem látsz semmit a sötétben. Próbálsz valahogy lámpáddal bejuttatni valami fénysugarat és belesni mellette, de a lyuk falán széttörő fények téged is elvakítanak.
Feladod kísérleted.
Átlesel a lyukon, ami körülbelül tenyérméretű. Nem látsz semmit a sötétben. Próbálsz valahogy lámpáddal bejuttatni valami fénysugarat és belesni mellette, de a lyuk falán széttörő fények téged is elvakítanak.
Feladod kísérleted.
40.
A 6-os szobából egy másik főfolyosóra jutottatok, ami kelet-nyugat irányban húzódik. Elvileg itt balra fordulva elérnétek a 16-os szobát, de egy másik padlótól-plafonig barikád ebben meggátol. Jobb oldalon a folyosó folytatódik, lámpád egy barikádot világít meg arra is, azonban azelőtt öt másik szobába juthattok be. Térképed szerint a 13-as szobán-, majd a 14-esen- és 15-ösön át a 16-osba juthatnál, de vannak itt más szobák, melyeket megvizsgálhatnál, vagy esetleg megnézheted a barikádot ami jobbra húzódik.
– Szerintem 13, aztán tovább. – Mondja Hillary.
– Egyetértek.
Elteszed a térképed, és a 13-as szoba ajtajához sétálsz. Lenyomod a kilincset.
(Ha már jártál itt, és újrajátszod a történetet, átugorhatod a következő szobát, melyhez egy kód szükséges.)
Amint beléptek, egy férfire vetül lámpád fénye.
– Lassan a testtel – hangzik fel eszelős hangja. – Ö... helló?! – dönti félre fejét, mert mindketten megmerevedtek.
A férfi veletek egy magas, díszes frakkot visel, fején pedig egy zöld-sárga bohócsapkát. Az apró csengők a bojtok végén finoman csilingelnek minden apró fejmozdulatra. Arcának látványa azonban felér egy kisebb traumával: élénksárga szemei nem a szokott helyen, hanem az arcán és a homlokán nyílnak, ez utóbbi helyen több is van neki, ami egy pók nyolcas szemegyütteséhez hasonlít közeli képen. A szemek közt a bőr kínos precizitással fehérre van sminkelve, ajkai zöldek és hullámzanak, mintha külön lényről lenne szó. Hogy nem ember áll előttetek az nem kérdéses.
– Most azt mondanám, hogy üdvözlet. Végül is … azt is mondom. Üdvözlet. Hogy vagytok?
Egymásra néztek, nem tudjátok hogy mit kéne válaszolni, és még azt sem, hogy egy ilyen dolog egyáltalán hogyan beszélhet, méghozzá ilyen könnyed tónusban.
– Igen, igen, tudom, megváltozott világ, sokkoló szörnyek, bla, bla. – Ingatja fejét az idegen. – Csak azok a kölykök óriásiak, komolyan mondom, jaj. – Teszi össze kezét imaszerűen. – Azok aztán tudták mit kell tenni.
– Ki… – próbálod kinyögni. Hillary rád néz és láthatólag már ettől elámul, hogy erre képes voltál.
– Hogy ki vagyok? – kérdi az idegen. – Lássuk csak. – Karba teszi kezét és megdörzsöli szemét a jobb arcán. – Én valami bíró vagyok. Vagy őr. Ajtónálló. Portás. Valaki, aki nem enged át ezen a szobán. Sőt még ki sem.
Az ajtó ekkor mögöttetek bevágódik, és mintha valaki a másik oldalról elfordítaná a kulcsot. Kimenni nem fogtok tudni. – De nekünk erre kéne átmennünk – vágja rá Hillary, majd meglepődik saját magán hogy ezt képes volt kimondani.
– Persze, persze. Mindenki abba a nyavalyás 16-osba akar menni Natranelhez. Velem meg senki nem játszik. Ezért úgy döntöttem, hogy én is szórakozom egy kicsit. Először is. Te! – mutat a nőre.
– Én? – lepődik meg Hillary.
– Igen, te. Itt a barátod – az alak csettint egyet és a plafonról egy ketrec ereszkedik le.
Egy ájult férfi van benne. Karját a rácshoz kötözték, vagyis kifeszítették. Bőrkabátot és nadrágot visel, haja rövid, szőke.
Hillary felsikolt és a ketrechez rohan. – Greg!
A jelek szerint ez a barátja.
A férfi a ketrecben továbbra is eszméletlen, ennek ellenére Hillary beszél hozzá.
Közben az idegen feléd somfordál, és melléd húzódik. – Pszt! Jól néznek ki együtt, nem?! Ó, édes szerelem. Nézd, milyen édesek. Az az odaadás, aggódás. Figyeld, a csaj megpróbálja felébreszteni. Szóljak neki, hogy már halott a csávó?
Megdöbbensz és megsajnálod a nőt, de az idegen átkarolja válladat és felröhög. Érintése hideg, szinte elzsibbad tőle a vállad. – Csak hülyültem. Még él a lelkem. Majd meglátjuk meddig.
Hillary kisírta szemét. Barátja magához tér, és könyörög, hogy segítsen. Hillary igyekszik kinyitni a ketrecet, de nem sikerül.
– Vajon mikor jönnek rá, hogy én tudnék segíteni? – súgja neked oda megint az idegen.
Hillary feladja kísérletét és dühödten az idegen felé sétál. Már majdnem be is mos neki egyet, de az idegen olyan gyorsan mozdul, hogy szemmel alig lehet követni. A nő mögé kerül és elkapja a nyakánál. – Nyugi, aranyom! Nem tudsz bennem kárt tenni. Inkább játszunk egyet.
Hillary fogát csikorgatva igyekszik kiszabadulni a szorításból, de nem sikerül, ennek ellenére nem adja fel próbálkozását.
Az idegen rád néz, és valami azt súgja, hogy ez egy "kérdő" tekintet. – Meddig ficánkol még ez? Kifutunk az időből.
Kezed nyugtatóan felteszed Hillary felé, aki először nem érti miért nem segítesz neki. Végül feladja, és kezét megadóan felteszi.
– Úgy – az idegen megfogja a nőt a vállánál és maga felé fordítja, megpaskolja a fejét majd feléd löki. – Kezdjük már.
A 6-os szobából egy másik főfolyosóra jutottatok, ami kelet-nyugat irányban húzódik. Elvileg itt balra fordulva elérnétek a 16-os szobát, de egy másik padlótól-plafonig barikád ebben meggátol. Jobb oldalon a folyosó folytatódik, lámpád egy barikádot világít meg arra is, azonban azelőtt öt másik szobába juthattok be. Térképed szerint a 13-as szobán-, majd a 14-esen- és 15-ösön át a 16-osba juthatnál, de vannak itt más szobák, melyeket megvizsgálhatnál, vagy esetleg megnézheted a barikádot ami jobbra húzódik.
– Szerintem 13, aztán tovább. – Mondja Hillary.
– Egyetértek.
Elteszed a térképed, és a 13-as szoba ajtajához sétálsz. Lenyomod a kilincset.
(Ha már jártál itt, és újrajátszod a történetet, átugorhatod a következő szobát, melyhez egy kód szükséges.)
– Lassan a testtel – hangzik fel eszelős hangja. – Ö... helló?! – dönti félre fejét, mert mindketten megmerevedtek.
A férfi veletek egy magas, díszes frakkot visel, fején pedig egy zöld-sárga bohócsapkát. Az apró csengők a bojtok végén finoman csilingelnek minden apró fejmozdulatra. Arcának látványa azonban felér egy kisebb traumával: élénksárga szemei nem a szokott helyen, hanem az arcán és a homlokán nyílnak, ez utóbbi helyen több is van neki, ami egy pók nyolcas szemegyütteséhez hasonlít közeli képen. A szemek közt a bőr kínos precizitással fehérre van sminkelve, ajkai zöldek és hullámzanak, mintha külön lényről lenne szó. Hogy nem ember áll előttetek az nem kérdéses.
– Most azt mondanám, hogy üdvözlet. Végül is … azt is mondom. Üdvözlet. Hogy vagytok?
Egymásra néztek, nem tudjátok hogy mit kéne válaszolni, és még azt sem, hogy egy ilyen dolog egyáltalán hogyan beszélhet, méghozzá ilyen könnyed tónusban.
– Igen, igen, tudom, megváltozott világ, sokkoló szörnyek, bla, bla. – Ingatja fejét az idegen. – Csak azok a kölykök óriásiak, komolyan mondom, jaj. – Teszi össze kezét imaszerűen. – Azok aztán tudták mit kell tenni.
– Ki… – próbálod kinyögni. Hillary rád néz és láthatólag már ettől elámul, hogy erre képes voltál.
– Hogy ki vagyok? – kérdi az idegen. – Lássuk csak. – Karba teszi kezét és megdörzsöli szemét a jobb arcán. – Én valami bíró vagyok. Vagy őr. Ajtónálló. Portás. Valaki, aki nem enged át ezen a szobán. Sőt még ki sem.
Az ajtó ekkor mögöttetek bevágódik, és mintha valaki a másik oldalról elfordítaná a kulcsot. Kimenni nem fogtok tudni. – De nekünk erre kéne átmennünk – vágja rá Hillary, majd meglepődik saját magán hogy ezt képes volt kimondani.
– Persze, persze. Mindenki abba a nyavalyás 16-osba akar menni Natranelhez. Velem meg senki nem játszik. Ezért úgy döntöttem, hogy én is szórakozom egy kicsit. Először is. Te! – mutat a nőre.
– Én? – lepődik meg Hillary.
– Igen, te. Itt a barátod – az alak csettint egyet és a plafonról egy ketrec ereszkedik le.
Egy ájult férfi van benne. Karját a rácshoz kötözték, vagyis kifeszítették. Bőrkabátot és nadrágot visel, haja rövid, szőke.
Hillary felsikolt és a ketrechez rohan. – Greg!
A jelek szerint ez a barátja.
A férfi a ketrecben továbbra is eszméletlen, ennek ellenére Hillary beszél hozzá.
Közben az idegen feléd somfordál, és melléd húzódik. – Pszt! Jól néznek ki együtt, nem?! Ó, édes szerelem. Nézd, milyen édesek. Az az odaadás, aggódás. Figyeld, a csaj megpróbálja felébreszteni. Szóljak neki, hogy már halott a csávó?
Megdöbbensz és megsajnálod a nőt, de az idegen átkarolja válladat és felröhög. Érintése hideg, szinte elzsibbad tőle a vállad. – Csak hülyültem. Még él a lelkem. Majd meglátjuk meddig.
Hillary kisírta szemét. Barátja magához tér, és könyörög, hogy segítsen. Hillary igyekszik kinyitni a ketrecet, de nem sikerül.
– Vajon mikor jönnek rá, hogy én tudnék segíteni? – súgja neked oda megint az idegen.
Hillary feladja kísérletét és dühödten az idegen felé sétál. Már majdnem be is mos neki egyet, de az idegen olyan gyorsan mozdul, hogy szemmel alig lehet követni. A nő mögé kerül és elkapja a nyakánál. – Nyugi, aranyom! Nem tudsz bennem kárt tenni. Inkább játszunk egyet.
Hillary fogát csikorgatva igyekszik kiszabadulni a szorításból, de nem sikerül, ennek ellenére nem adja fel próbálkozását.
Az idegen rád néz, és valami azt súgja, hogy ez egy "kérdő" tekintet. – Meddig ficánkol még ez? Kifutunk az időből.
Kezed nyugtatóan felteszed Hillary felé, aki először nem érti miért nem segítesz neki. Végül feladja, és kezét megadóan felteszi.
– Úgy – az idegen megfogja a nőt a vállánál és maga felé fordítja, megpaskolja a fejét majd feléd löki. – Kezdjük már.
40-1.
Megfenyegeted az idegent, hogy megölitek, ha nem engedi el a férfit és nem áll el az útból.
– Ó, most annyira félek – gúnyolódik. – Azt hiszed ti vagytok az elsők, akik itt át akarnak jutni? Nézz oda le.
Levilágítasz a rácsokon át a mélybe. Eddig vascsövek hálózatát láttad futni keresztül-kasul. Most is itt vannak, de hullákat kötöztek rájuk, mintha valami táplálékok lennének: egyes végtagjuk – sokszor a fejük – hiányzik.
– Erről beszélek. Ha nem akarjátok ott lent végezni, akkor játszatok velem.
Megfenyegeted az idegent, hogy megölitek, ha nem engedi el a férfit és nem áll el az útból.
– Ó, most annyira félek – gúnyolódik. – Azt hiszed ti vagytok az elsők, akik itt át akarnak jutni? Nézz oda le.
Levilágítasz a rácsokon át a mélybe. Eddig vascsövek hálózatát láttad futni keresztül-kasul. Most is itt vannak, de hullákat kötöztek rájuk, mintha valami táplálékok lennének: egyes végtagjuk – sokszor a fejük – hiányzik.
– Erről beszélek. Ha nem akarjátok ott lent végezni, akkor játszatok velem.
40-2.
Nekirontasz az idegennek, Hillary követi példádat.
– Nee, ne már megint ez, én tényleg csak játszani akarok – könyörög felétek az idegen, és szinte röhögve tér ki minden támadásotok elől.
Láthatólag könnyedén le tudna győzni benneteket, de egy ujjal sem bánt. Valamiért…
Nekirontasz az idegennek, Hillary követi példádat.
– Nee, ne már megint ez, én tényleg csak játszani akarok – könyörög felétek az idegen, és szinte röhögve tér ki minden támadásotok elől.
Láthatólag könnyedén le tudna győzni benneteket, de egy ujjal sem bánt. Valamiért…
41.
– Úgy, okos – biccent felétek az idegen. – Én tényleg csak játszani akarok. Akarom mondani nekem játék, nektek már nem biztos hogy az. De hát ilyen az élet errefelé. Gyertek! Erre!
Elindultok a sötét sarok felé. A szoba felső sarkaiban lámpák kelnek életre, villanykörték csupán, amik megvilágítják a rozsdás-véres falakat és padlót.
Ekkor hallod, hogy mögöttetek kinyílik az ajtó, és két marcona fickó sétál be. Fejükön ütött-kopott vasmaszk, nem látod az arcukat. Testük izmos, és vértől mocskos hentesköntöst hordanak. Kezükben szögekkel kivert botokat tartanak, amikkel ha fejbe csapnának, azonnal belehalnál.
– Áh – torpan meg az idegen. – Bemutatom a segédeimet. Balra Jonathan. Jobbra Trevor. Vagy… balra Trevor és jobbra Jonathan? Olyan egyformák a srácok, nem? A nyelvüket maguk harapták le nem is olyan régen. Na mindegy, jó fejek, segítenek nekem mindenben. Ó, igen, a játék.
Egy pakli pókerkártya fekszik középen.
Hillary közben csitítgatja barátját, aki megint elvesztette eszméletét, mely érdekes módon egy időbe esett az idegen néhány csettintésével.
– Jó, a szabályok a következők. Mindannyian lapokat húzunk. Te is – mutat feléd – te is – mutat Hillary-re – és te is, barátom – mutat Greg-re. – A fene, elájultál már megint?! Sebaj, akkor húzok neked én lapokat, és persze magamnak is. Mindenki húz magának. Minden húzás előtt meg kell tippelni milyen lapot húzol. A színek nem számítanak. Ha sikerül eltalálni, az eddigi kísérletek száma határozza meg a sorrendet. Tehát ha elsőre eltalálod te vagy az első. Ha ötödikre, de a többiek hatodikra, hetedikre, és nyolcadikra, akkor is te vagy az első. Világosak a szabályok?
– Úgy, okos – biccent felétek az idegen. – Én tényleg csak játszani akarok. Akarom mondani nekem játék, nektek már nem biztos hogy az. De hát ilyen az élet errefelé. Gyertek! Erre!
Elindultok a sötét sarok felé. A szoba felső sarkaiban lámpák kelnek életre, villanykörték csupán, amik megvilágítják a rozsdás-véres falakat és padlót.
Ekkor hallod, hogy mögöttetek kinyílik az ajtó, és két marcona fickó sétál be. Fejükön ütött-kopott vasmaszk, nem látod az arcukat. Testük izmos, és vértől mocskos hentesköntöst hordanak. Kezükben szögekkel kivert botokat tartanak, amikkel ha fejbe csapnának, azonnal belehalnál.
– Áh – torpan meg az idegen. – Bemutatom a segédeimet. Balra Jonathan. Jobbra Trevor. Vagy… balra Trevor és jobbra Jonathan? Olyan egyformák a srácok, nem? A nyelvüket maguk harapták le nem is olyan régen. Na mindegy, jó fejek, segítenek nekem mindenben. Ó, igen, a játék.
Egy pakli pókerkártya fekszik középen.
Hillary közben csitítgatja barátját, aki megint elvesztette eszméletét, mely érdekes módon egy időbe esett az idegen néhány csettintésével.
– Jó, a szabályok a következők. Mindannyian lapokat húzunk. Te is – mutat feléd – te is – mutat Hillary-re – és te is, barátom – mutat Greg-re. – A fene, elájultál már megint?! Sebaj, akkor húzok neked én lapokat, és persze magamnak is. Mindenki húz magának. Minden húzás előtt meg kell tippelni milyen lapot húzol. A színek nem számítanak. Ha sikerül eltalálni, az eddigi kísérletek száma határozza meg a sorrendet. Tehát ha elsőre eltalálod te vagy az első. Ha ötödikre, de a többiek hatodikra, hetedikre, és nyolcadikra, akkor is te vagy az első. Világosak a szabályok?
42.
– Remek – mosolyodik el az idegen. – Függően a kísérletek számától kialakul majd egy sorrend köztünk. Az utolsó helyezett Jonathan és Trevor játékszere lesz… Ó, látom mire gondoltok, nem, nem úgy, na. Nem olyan perverzek az urak. Kegyetlenek, de nem perverzek. Aztán hogy inkább perverziót kívántok majd kegyetlenség helyett ha úgy alakul az már más kérdés. Hehe. A harmadik helyezett szimplán nem mehet tovább. A második továbbmehet, az első helyezett pedig kap egy kulcsot is egy fontos szobához. Világos?! És van még egy extra. Ha senki nem találja el a lapokat a tíz körben akkor a játék semmissé válik. Apropó – teszi fel kezét. – Micsoda udvariatlanság tőlem. Be sem mutatkoztam. Jonathan-t és Trevor-t már ismeritek, az én becses nevem pedig Von Halcyel. Nos, most, hogy már ismerjük egymást, akár el is kezdhetjük a dolgot. Álljatok ide, egymás mellé. Pontosabban körbe. Vagy… jól van, maradj ott, kisasszony, mindegy már. Tehát első kör, mindenki húz egy lapot. Én hetesre tippelek. – Kicsap egy lapot, amin a kettes van. – Ó, hát ez nem jött be. Hillary aranyom.
– Király – Vágja rá a nő majd húz egy lapot a kézben tartott pakliból: Tízes. – Bassza meg.
– Hehe. Húzok Greg-nek. Szerintem dáma. Hmm. Ó, ez hármas. És most rajtad a sor.
Tippelsz egy lapot, majd húzol, de sajnos nem találtad el.
A körök egyre mennek tovább. Igyekszel figyelni, mely lapok mentek már ki, melyből következően azonos lapok felbukkanási esélye csökken. Eléritek az ötödik kört, és rajtad a húzás sora. Eddig kiment: 3 ász, 2 kettes, 1 hármas, 1 négyes, 2 ötös, 2 hatos, 2 nyolcas, 3 kilences, 2 dáma, 1 király.
Mire tippelsz?
– Remek – mosolyodik el az idegen. – Függően a kísérletek számától kialakul majd egy sorrend köztünk. Az utolsó helyezett Jonathan és Trevor játékszere lesz… Ó, látom mire gondoltok, nem, nem úgy, na. Nem olyan perverzek az urak. Kegyetlenek, de nem perverzek. Aztán hogy inkább perverziót kívántok majd kegyetlenség helyett ha úgy alakul az már más kérdés. Hehe. A harmadik helyezett szimplán nem mehet tovább. A második továbbmehet, az első helyezett pedig kap egy kulcsot is egy fontos szobához. Világos?! És van még egy extra. Ha senki nem találja el a lapokat a tíz körben akkor a játék semmissé válik. Apropó – teszi fel kezét. – Micsoda udvariatlanság tőlem. Be sem mutatkoztam. Jonathan-t és Trevor-t már ismeritek, az én becses nevem pedig Von Halcyel. Nos, most, hogy már ismerjük egymást, akár el is kezdhetjük a dolgot. Álljatok ide, egymás mellé. Pontosabban körbe. Vagy… jól van, maradj ott, kisasszony, mindegy már. Tehát első kör, mindenki húz egy lapot. Én hetesre tippelek. – Kicsap egy lapot, amin a kettes van. – Ó, hát ez nem jött be. Hillary aranyom.
– Király – Vágja rá a nő majd húz egy lapot a kézben tartott pakliból: Tízes. – Bassza meg.
– Hehe. Húzok Greg-nek. Szerintem dáma. Hmm. Ó, ez hármas. És most rajtad a sor.
Tippelsz egy lapot, majd húzol, de sajnos nem találtad el.
A körök egyre mennek tovább. Igyekszel figyelni, mely lapok mentek már ki, melyből következően azonos lapok felbukkanási esélye csökken. Eléritek az ötödik kört, és rajtad a húzás sora. Eddig kiment: 3 ász, 2 kettes, 1 hármas, 1 négyes, 2 ötös, 2 hatos, 2 nyolcas, 3 kilences, 2 dáma, 1 király.
Mire tippelsz?
42-S.
– Nézzenek oda, megvan a győztes. Elképesztő, hogy ez ilyen hamar sikerült. Ahogy ígértem, a győztes átmehet és kap egy kulcsot is. Tessék.
A kulcs száma: IN190
– Nos, a játék véget ért, és az én rendeltetésem is. Auf Wiedersehen. Az idegen az egyik sötét sarok felé ugrik, és mire odakapod lámpád már hűlt helye. Jobban megnézed a sarkot, és mintha valami ajtó körvonalait látnád, de a résbe egy késpengét sem tudnál beszúrni. Hillary sikít neked, hogy segíts kiszabadítani Greget. Így teszel, kettőtök erőfeszítésének köszönhetően a ketrec kipattan. Szerencsére Greget nem drótkötéllel feszítették ki, csuklója mindössze vörös. Magához tér, és egymás ölelik Hillaryvel. Meghatódsz és öröm tölt el. De most innen tovább kell mennetek. A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
Ha újrajátszod a történetet, átugorhatod ezt a játékot, melyhez a kód: 12454
– Nézzenek oda, megvan a győztes. Elképesztő, hogy ez ilyen hamar sikerült. Ahogy ígértem, a győztes átmehet és kap egy kulcsot is. Tessék.
A kulcs száma: IN190
– Nos, a játék véget ért, és az én rendeltetésem is. Auf Wiedersehen. Az idegen az egyik sötét sarok felé ugrik, és mire odakapod lámpád már hűlt helye. Jobban megnézed a sarkot, és mintha valami ajtó körvonalait látnád, de a résbe egy késpengét sem tudnál beszúrni. Hillary sikít neked, hogy segíts kiszabadítani Greget. Így teszel, kettőtök erőfeszítésének köszönhetően a ketrec kipattan. Szerencsére Greget nem drótkötéllel feszítették ki, csuklója mindössze vörös. Magához tér, és egymás ölelik Hillaryvel. Meghatódsz és öröm tölt el. De most innen tovább kell mennetek. A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
Ha újrajátszod a történetet, átugorhatod ezt a játékot, melyhez a kód: 12454
43.
– Na jó, elmagyarázom még egyszer. Mindenki lapokat húz, és előtte meg kell tippelni mi lesz az.
Függően a kísérletek számától kialakul majd egy sorrend köztünk. Ha én hatodikra találom el, de a többiek csak hetedikre vagy többre, én nyerek. Ugyanez igaz másra is. Ha senki nem találja el a játék semmissé válik és mehettek amerre akartok. Világos a dolog már?
– Na jó, elmagyarázom még egyszer. Mindenki lapokat húz, és előtte meg kell tippelni mi lesz az.
Függően a kísérletek számától kialakul majd egy sorrend köztünk. Ha én hatodikra találom el, de a többiek csak hetedikre vagy többre, én nyerek. Ugyanez igaz másra is. Ha senki nem találja el a játék semmissé válik és mehettek amerre akartok. Világos a dolog már?
44.
– Nos, a játék megy tovább.
Eléritek a tizedik kört, és még mindig senkinek nem sikerült eltalálni a húzott lapot.
Figyeled ismét melyik lapok mentek ki, de végül nehezebb követni ezt és úgy döntesz megmásítod gondolataid és arra koncentrálsz hogy
MI VAN MÉG BENT A PAKLIBAN.
Ebben a körben Hillary eltalálta választott kártyáját, és egy pillanatra aggódni kezd, mert ezzel a játék nem vált semmissé, és ha még eltalálod te is és Von Halcyel is, akkor a barátja bajban lehet.
Ami még bent van az:
3 négyes, 1 hetes, 4 tízes, 3 bubi, 1 dáma, 1 király.
Mire tippelsz?
– Nos, a játék megy tovább.
Eléritek a tizedik kört, és még mindig senkinek nem sikerült eltalálni a húzott lapot.
Figyeled ismét melyik lapok mentek ki, de végül nehezebb követni ezt és úgy döntesz megmásítod gondolataid és arra koncentrálsz hogy
MI VAN MÉG BENT A PAKLIBAN.
Ebben a körben Hillary eltalálta választott kártyáját, és egy pillanatra aggódni kezd, mert ezzel a játék nem vált semmissé, és ha még eltalálod te is és Von Halcyel is, akkor a barátja bajban lehet.
Ami még bent van az:
3 négyes, 1 hetes, 4 tízes, 3 bubi, 1 dáma, 1 király.
Mire tippelsz?
44-S.
– Nicsak, nicsak, gratulálok.
Ezzel a játék abba is marad, függetlenül attól, hogy Greg és Von Halcyel elvileg még bent van. Tehát a játék csak rólad szólt.
– Ahogy ígértem, továbbmehettek. A kulcsot a kisasszonynak adom, tessék.
Hillary átveszi, de azonnal a kezedbe csúsztatja.
A kulcs száma IN150.
– Nos, a játék véget ért, és az én rendeltetésem is. Auf Wiedersehen.
Az idegen az egyik sötét sarok felé ugrik, és mire odakapod lámpád már hűlt helye. Jobban megnézed a sarkot, és mintha valami ajtó körvonalait látnád, de a résbe egy késpengét sem tudnál beszúrni.
Hillary sikít neked, hogy segíts kiszabadítani Greget. Így teszel, kettőtök erőfeszítésének köszönhetően a ketrec kipattan. Szerencsére Greget nem drótkötéllel feszítették ki, csuklója mindössze vörös. Magához tér, és egymás ölelik Hillaryvel.
Meghatódsz és öröm tölt el. De most innen tovább kell mennetek.
A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
Ha újrajátszod a történetet, átugorhatod ezt a játékot, melyhez a kód: 12454
– Nicsak, nicsak, gratulálok.
Ezzel a játék abba is marad, függetlenül attól, hogy Greg és Von Halcyel elvileg még bent van. Tehát a játék csak rólad szólt.
– Ahogy ígértem, továbbmehettek. A kulcsot a kisasszonynak adom, tessék.
Hillary átveszi, de azonnal a kezedbe csúsztatja.
A kulcs száma IN150.
– Nos, a játék véget ért, és az én rendeltetésem is. Auf Wiedersehen.
Az idegen az egyik sötét sarok felé ugrik, és mire odakapod lámpád már hűlt helye. Jobban megnézed a sarkot, és mintha valami ajtó körvonalait látnád, de a résbe egy késpengét sem tudnál beszúrni.
Hillary sikít neked, hogy segíts kiszabadítani Greget. Így teszel, kettőtök erőfeszítésének köszönhetően a ketrec kipattan. Szerencsére Greget nem drótkötéllel feszítették ki, csuklója mindössze vörös. Magához tér, és egymás ölelik Hillaryvel.
Meghatódsz és öröm tölt el. De most innen tovább kell mennetek.
A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
Ha újrajátszod a történetet, átugorhatod ezt a játékot, melyhez a kód: 12454
44-F.
– Ejnye, már illene eltalálni, és ezt magamnak is mondom. Nem is tudom, mikor voltam ilyen szerencsétlen utoljára. Mondjuk mindegy, én nem nézek szembe életemet fenyegető dolgokkal ha vesztek. Hehe. Lássuk mire tippeltek.
Tippeltek, majd húztok. Hillary már kimarad, barátjához beszél és nyugtatja az ájult srácot, de szeme sarkából feléd is néz hogyan teljesítesz.
Ami még bent van az:
3 négyes, 4 tízes, 1 bubi, 1 király.
Mire tippelsz?
– Ejnye, már illene eltalálni, és ezt magamnak is mondom. Nem is tudom, mikor voltam ilyen szerencsétlen utoljára. Mondjuk mindegy, én nem nézek szembe életemet fenyegető dolgokkal ha vesztek. Hehe. Lássuk mire tippeltek.
Tippeltek, majd húztok. Hillary már kimarad, barátjához beszél és nyugtatja az ájult srácot, de szeme sarkából feléd is néz hogyan teljesítesz.
Ami még bent van az:
3 négyes, 4 tízes, 1 bubi, 1 király.
Mire tippelsz?
45-F.
– Hihetetlen, komolyan mondom. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Na és ti?
Magadban káromkodsz. Jön az újabb kör.
Ami még bent van az.
2 négyes, 3 tízes, 1 bubi.
Mire tippelsz?
– Hihetetlen, komolyan mondom. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Na és ti?
Magadban káromkodsz. Jön az újabb kör.
Ami még bent van az.
2 négyes, 3 tízes, 1 bubi.
Mire tippelsz?
46-F.
– Ó, végre én eltaláltam. És nézzenek oda, Greg is. Nos, drága barátom, sajnos utolsó lettél. Szíved dörömbölni kezd mellkasodban, amint hallod Jonathant és Trevort közeledni feléd. Hátrálni kezdesz. Von Halcyel azonban arrébb áll, és mintha hagyná, hogy megvédd magad az ítélet elől.
Először Jonathan lép feléd, Trevor hátul marad. Egészen pontosan Hillary biccent feléd egyet és megtámadja hátulról. Von Halcyel csak felnevet, karba tett kézzel a sarokba húzódik és a falnak támaszkodik.
– Ó, végre én eltaláltam. És nézzenek oda, Greg is. Nos, drága barátom, sajnos utolsó lettél. Szíved dörömbölni kezd mellkasodban, amint hallod Jonathant és Trevort közeledni feléd. Hátrálni kezdesz. Von Halcyel azonban arrébb áll, és mintha hagyná, hogy megvédd magad az ítélet elől.
Először Jonathan lép feléd, Trevor hátul marad. Egészen pontosan Hillary biccent feléd egyet és megtámadja hátulról. Von Halcyel csak felnevet, karba tett kézzel a sarokba húzódik és a falnak támaszkodik.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
– Nahát, nahát. – Sóhajt egyet Von Halcyel. – Most nézzétek meg, mit csináltatok. A két segédemet megöltétek. Bah, most nézhetek újabbak után. Na mindegy. A játék továbbra is bizonyos sorrenddel végződött, de azt hiszem harci teljesítményeteknek köszönhetően ezt semmisnek is lehet tekinteni. Mivel nem győztél, ezért nem adok kulcsot, bííí. Találjátok meg az utat magatok a 16-os szobába. Sok sikert. Auf Wiedersehen.
Az idegen az egyik sötét sarok felé ugrik, és mire odakapod lámpád már hűlt helye. Jobban megnézed a sarkot, és mintha valami ajtó körvonalait látnád, de a résbe egy késpengét sem tudnál beszúrni.
Hillary sikít neked, hogy segíts kiszabadítani Greget. Így teszel, kettőtök erőfeszítésének köszönhetően a ketrec kipattan.
Szerencsére Greget nem drótkötéllel feszítették ki, csuklója mindössze vörös.
Magához tér, és egymás ölelik Hillaryvel. Meghatódsz és öröm tölt el. De most innen tovább kell mennetek.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
Hasznát veszed a kis tégelynek, melyet a testvérpár adott neked. Adsz Hillarynek is belőle.
A falban nyugati irányban a térképed szerint kell hogy legyen egy átjáró a 14-es szobába, de csak a mocskos falat látod. Végül odalépsz és magad sem tudod miért, a falba nyúlsz. Meglepődsz, mikor besüllyed és át is tudsz menni. Viszont azt is észreveszed, hogy ez az átjáró hasonlít ahhoz, ami a marionettes szobában volt: ha átmész, nem tudsz már visszajönni. Még van esélyed visszamenni a folyosóra és szétnézni a rémálom apartmanban.
47.
Végeztetek a játékkal a 13-as szobában. Mehettek tovább a 16-os szoba felé, vagy vissza a folyosóra és körülnézni.
Végeztetek a játékkal a 13-as szobában. Mehettek tovább a 16-os szoba felé, vagy vissza a folyosóra és körülnézni.
48.
Visszamentek az folyosóra. Ahová tudtok menni az a 7-es szoba, és azon át a 8-as majd 9-es. Átvágtok a folyosón, és benyittok a 7-es szobába.
Az eddig tapasztalt vérben tocsogó környezet itt sem marad el. Ahogy látod a 7-es, 8-as és 9-es szobákat egybenyitották, pontosabban az elválasztó vasfalaknak csak az olvadt pereme maradt meg a padlón, plafonon, és oldalfalakon. Mintha savval marták volna át a falat. Lámpád elvilágít egészen a 9-es szoba végéig.
A padlón a vaslemezekben focilabda méretű lyukak nyílnak, össze-vissza, mintha valamiféle meteoreső érte volna a szobát. A lyukak pereme éles, ha belecsúszna a lábad, biztosan össze-vissza vágnád magad. A plafonról indák lógnak, mintha a felső emeleten egy hatalmas fa nőtt volna. A gond az, hogy az indák ide-oda rángatóznak, egymáshoz csapódnak, összetekerednek. Nem sejted mik lehetnek ezek.
Melletted közben Hillary és Greg szájtátva nézik a jelenetet. – Inkább menjünk a 16-osba – jelenti ki Hillary, és már meg is fordul.
Egyetértően bólintasz egyet, de Greg rátok szól és a lány karjába markol.
– Várjatok! Ott, nézzétek – mutat egy székre, ami a fal tövében áll. Rajta egy hulla ül, békés pozícióban. Közel tudtok menni, és megvizsgálni, ha akarjátok. Nem is érted, hogy nem láttad előzőleg, de rájössz, hogy az indák takarták a szűk látószöget. Oda tudtok menni a hullához, anélkül, hogy közelítenétek bármi indához.
Visszamentek az folyosóra. Ahová tudtok menni az a 7-es szoba, és azon át a 8-as majd 9-es. Átvágtok a folyosón, és benyittok a 7-es szobába.
Az eddig tapasztalt vérben tocsogó környezet itt sem marad el. Ahogy látod a 7-es, 8-as és 9-es szobákat egybenyitották, pontosabban az elválasztó vasfalaknak csak az olvadt pereme maradt meg a padlón, plafonon, és oldalfalakon. Mintha savval marták volna át a falat. Lámpád elvilágít egészen a 9-es szoba végéig.
A padlón a vaslemezekben focilabda méretű lyukak nyílnak, össze-vissza, mintha valamiféle meteoreső érte volna a szobát. A lyukak pereme éles, ha belecsúszna a lábad, biztosan össze-vissza vágnád magad. A plafonról indák lógnak, mintha a felső emeleten egy hatalmas fa nőtt volna. A gond az, hogy az indák ide-oda rángatóznak, egymáshoz csapódnak, összetekerednek. Nem sejted mik lehetnek ezek.
Melletted közben Hillary és Greg szájtátva nézik a jelenetet. – Inkább menjünk a 16-osba – jelenti ki Hillary, és már meg is fordul.
Egyetértően bólintasz egyet, de Greg rátok szól és a lány karjába markol.
– Várjatok! Ott, nézzétek – mutat egy székre, ami a fal tövében áll. Rajta egy hulla ül, békés pozícióban. Közel tudtok menni, és megvizsgálni, ha akarjátok. Nem is érted, hogy nem láttad előzőleg, de rájössz, hogy az indák takarták a szűk látószöget. Oda tudtok menni a hullához, anélkül, hogy közelítenétek bármi indához.
49.
Feladjátok az extra kísérletet, és inkább a 13-as szobán át a 14-esbe mentek át.
Mielőtt átléptek a lyukon mindenkitől megvárod a „készen vagyok” jelzést.
Feladjátok az extra kísérletet, és inkább a 13-as szobán át a 14-esbe mentek át.
Mielőtt átléptek a lyukon mindenkitől megvárod a „készen vagyok” jelzést.
50.
A hulla felé indultok. El tudjátok érni úgy, hogy nem kell egy lyuk sem inda közelébe mennetek.
A hulla valamikor egy férfi volt, és mindössze két hete lehet halott. Szeme lecsukva, nem háborgatjátok békéjét. Öltözete egyszerű vászonnadrág és kabát, cipőjét elhagyhatta valahol. Kezében egy fatáblát tart, szinte magához öleli. Hillary kifordítja picit és beles, hogy van-e valami ráírva. Mikor látja hogy igen, kiveszi a kezéből a táblát és szemügyre vételezésre magatok felé fordítja. Az üzenet sajnos nem teljes.
”Drága barátom. Ha már túl vagy azon a kártyás játékon, és ide jöttél a 16-os szoba előtt, akkor végre azt kell, hogy mondjam, örülök, hogy találkoztunk. Mint láthatod, nem sikerült e szobából kijutnom. Az indák elzárták az utat mind előre és vissza. Erőm hamar elhagyott. Ami maradt, azzal ezt az üzenetet hagytam neked. Ha ezt olvasod, az azt jelenti, hogy megtaláltad tetemem. Én voltam az egyik utolsó. Gondolom érdekel, hogy mi is ez az egész, mit keresünk itt. Elég sokáig tartott, mire mindenre rájöttem, mire mindent át kellett élnem, hogy megértsük. Gondolom azonnal visszafordulnál e szoba láttán, de azt akarom, hogy menj beljebb a 11-esbe. Ott hagytam az üzenet másik felét és van ott valami más is. Sokat segít, hogy átjuss a 16-os szobán. Ha itt átjutsz, nem tudsz majd visszajönni, de a 12-esből is lehet a 16-os felé menni. Sok sikert, remélem neked sikerül.
Itt véget ér az üzenet, de kellően felcsigázott és persze kérdések is felmerülnek. Ha ez itt valóban a barátod és két hete halott, akkor az azt jelenti, hogy te is két hétig voltál eszméletlen a kocsiban. Vagy az idő is elcsúszott mikor átléptél ebbe a rémálom dimenzióba?
Mérgesen elhajítanád a táblát, de Greg veszi ki a kezedből és barátnőjével még egyszer átolvassa.
– Ő egy barátod volt? – kérdi a nő együtt érzően.
– Igen – válaszolod. Elvileg sajnálatot kéne érezned barátod iránt, de mivel még mindig nem emlékszel rá ez az érzés inkább kíváncsiságban nyilvánul meg. Való igaz, tényleg szeretnéd tudni, mi folyik ebben a városban, és mi történik veled.
– A jelek szerint tovább kéne mennünk erre, de … – a szoba másik vége felé világít – nem igazán akarok.
Greg is bólogat egyetértésben. Feléd néznek kérdően.
A hulla felé indultok. El tudjátok érni úgy, hogy nem kell egy lyuk sem inda közelébe mennetek.
A hulla valamikor egy férfi volt, és mindössze két hete lehet halott. Szeme lecsukva, nem háborgatjátok békéjét. Öltözete egyszerű vászonnadrág és kabát, cipőjét elhagyhatta valahol. Kezében egy fatáblát tart, szinte magához öleli. Hillary kifordítja picit és beles, hogy van-e valami ráírva. Mikor látja hogy igen, kiveszi a kezéből a táblát és szemügyre vételezésre magatok felé fordítja. Az üzenet sajnos nem teljes.
”Drága barátom. Ha már túl vagy azon a kártyás játékon, és ide jöttél a 16-os szoba előtt, akkor végre azt kell, hogy mondjam, örülök, hogy találkoztunk. Mint láthatod, nem sikerült e szobából kijutnom. Az indák elzárták az utat mind előre és vissza. Erőm hamar elhagyott. Ami maradt, azzal ezt az üzenetet hagytam neked. Ha ezt olvasod, az azt jelenti, hogy megtaláltad tetemem. Én voltam az egyik utolsó. Gondolom érdekel, hogy mi is ez az egész, mit keresünk itt. Elég sokáig tartott, mire mindenre rájöttem, mire mindent át kellett élnem, hogy megértsük. Gondolom azonnal visszafordulnál e szoba láttán, de azt akarom, hogy menj beljebb a 11-esbe. Ott hagytam az üzenet másik felét és van ott valami más is. Sokat segít, hogy átjuss a 16-os szobán. Ha itt átjutsz, nem tudsz majd visszajönni, de a 12-esből is lehet a 16-os felé menni. Sok sikert, remélem neked sikerül.
Itt véget ér az üzenet, de kellően felcsigázott és persze kérdések is felmerülnek. Ha ez itt valóban a barátod és két hete halott, akkor az azt jelenti, hogy te is két hétig voltál eszméletlen a kocsiban. Vagy az idő is elcsúszott mikor átléptél ebbe a rémálom dimenzióba?
Mérgesen elhajítanád a táblát, de Greg veszi ki a kezedből és barátnőjével még egyszer átolvassa.
– Ő egy barátod volt? – kérdi a nő együtt érzően.
– Igen – válaszolod. Elvileg sajnálatot kéne érezned barátod iránt, de mivel még mindig nem emlékszel rá ez az érzés inkább kíváncsiságban nyilvánul meg. Való igaz, tényleg szeretnéd tudni, mi folyik ebben a városban, és mi történik veled.
– A jelek szerint tovább kéne mennünk erre, de … – a szoba másik vége felé világít – nem igazán akarok.
Greg is bólogat egyetértésben. Feléd néznek kérdően.
51.
Úgy döntesz, nekivágtok ennek a szobának.
– Mi inkább nem megyünk – jelenti ki Hillary. – Minket nem igazán érdekel mi folyik itt, csak el akarunk tűnni innen. Megvárjuk hogy itt átjutsz-e aztán találkozunk a 13-asban, ahol játszottunk. Bólintasz.
Hillary és Greg sok sikert kíván az átjutáshoz.
Most nézed csak, hogy a hármas szoba másik oldala ahol az ajtó van roppant messzinek tűnik. Annyira messzinek, hogy neked sincs igazán kedved nekivágni, de a kíváncsiság nagyon hajt.
Úgy döntesz, nekivágtok ennek a szobának.
– Mi inkább nem megyünk – jelenti ki Hillary. – Minket nem igazán érdekel mi folyik itt, csak el akarunk tűnni innen. Megvárjuk hogy itt átjutsz-e aztán találkozunk a 13-asban, ahol játszottunk. Bólintasz.
Hillary és Greg sok sikert kíván az átjutáshoz.
Most nézed csak, hogy a hármas szoba másik oldala ahol az ajtó van roppant messzinek tűnik. Annyira messzinek, hogy neked sincs igazán kedved nekivágni, de a kíváncsiság nagyon hajt.
52.
Nekivágsz a szobának, mely tetteidben csak magadra számíthatsz.
Először is felméred a terepet. A szoba valójában három részre osztható, melyet az olvadt falak választanak el. A padlón megannyi lyuk nyílik, a plafonról összevisszaságban lógnak a mozgó indák. Az első harmad, vagyis a 7-es szoba alapterületén a lyukakra fektetve fémpallókat látsz. Mintha ezt az utat mások is használták volna már ezelőtt.
Minden szobán három palló vezet át, és az indák néhol a fejtetődig lógnak, de néhol egészen le a derekad magasságáig. A pallók mintha nem oda lettek volna fektetve eredetileg ahol most vannak, de a lényegen nem változtat: ezeken átjuthatsz a szobán. Nem kérdéses, hogy – az eddig látott természetellenes szörnyűségek tükrében – a lyukak és indák közelébe nem szabad menni. Először a 7-es szobán kell átjutnod. Három palló vezet tovább a széktől a 8-as felé. A pallókon sétálhatsz vagy kúszhatsz. Ha sétálsz, az indák kaphatnak el, ha kúszol, akkor pedig a lyukakból tud elkapni valami. Azt kizárod, hogy átfutsz, mert a padló több helyen csillog a vértől. Ha bárhol megcsúszol és elvágódsz könnyedén egy lyukba vagy közelébe csúszhatsz. Összeszámolod hogy pallónként hány lyuk és hány inda van a közelben.
A baloldali palló mentén 5 lyuk és 3 inda a fejedig.
A középső mentén 2 lyuk és 6 inda a mellkasodig.
A jobboldali mentén 6 lyuk és 2 inda a fejedig.
Melyiken mész?
Nekivágsz a szobának, mely tetteidben csak magadra számíthatsz.
Először is felméred a terepet. A szoba valójában három részre osztható, melyet az olvadt falak választanak el. A padlón megannyi lyuk nyílik, a plafonról összevisszaságban lógnak a mozgó indák. Az első harmad, vagyis a 7-es szoba alapterületén a lyukakra fektetve fémpallókat látsz. Mintha ezt az utat mások is használták volna már ezelőtt.
Minden szobán három palló vezet át, és az indák néhol a fejtetődig lógnak, de néhol egészen le a derekad magasságáig. A pallók mintha nem oda lettek volna fektetve eredetileg ahol most vannak, de a lényegen nem változtat: ezeken átjuthatsz a szobán. Nem kérdéses, hogy – az eddig látott természetellenes szörnyűségek tükrében – a lyukak és indák közelébe nem szabad menni. Először a 7-es szobán kell átjutnod. Három palló vezet tovább a széktől a 8-as felé. A pallókon sétálhatsz vagy kúszhatsz. Ha sétálsz, az indák kaphatnak el, ha kúszol, akkor pedig a lyukakból tud elkapni valami. Azt kizárod, hogy átfutsz, mert a padló több helyen csillog a vértől. Ha bárhol megcsúszol és elvágódsz könnyedén egy lyukba vagy közelébe csúszhatsz. Összeszámolod hogy pallónként hány lyuk és hány inda van a közelben.
A baloldali palló mentén 5 lyuk és 3 inda a fejedig.
A középső mentén 2 lyuk és 6 inda a mellkasodig.
A jobboldali mentén 6 lyuk és 2 inda a fejedig.
Melyiken mész?
53.
Sikeresen átérsz a 7-es szobán, és most a 8-as szoba elején vagy. A következő három palló körüli veszélyforrások számszerűsítve.
Baloldali palló mentén 6 lyuk, 1 inda fejedig.
Középső palló mentén 2 lyuk és 3 inda derékig.
Jobboldali palló mentén 4 lyuk és 4 inda fejedig.
Melyiken mész?
Sikeresen átérsz a 7-es szobán, és most a 8-as szoba elején vagy. A következő három palló körüli veszélyforrások számszerűsítve.
Baloldali palló mentén 6 lyuk, 1 inda fejedig.
Középső palló mentén 2 lyuk és 3 inda derékig.
Jobboldali palló mentén 4 lyuk és 4 inda fejedig.
Melyiken mész?
54.
Sikeresen átérsz a 8-as szobán is. Már látod magad előtt a 9-es szoba kivezető ajtaját, de még át kell vágnod ezen a szobán is.
A pallók elrendezése.
Baloldali palló mentén 7 lyuk, nincs inda.
Középső mentén nincs lyuk és 6 inda derékig.
Jobboldali mentén 5 lyuk és 2 inda fejedig.
Melyiken mész?
Sikeresen átérsz a 8-as szobán is. Már látod magad előtt a 9-es szoba kivezető ajtaját, de még át kell vágnod ezen a szobán is.
A pallók elrendezése.
Baloldali palló mentén 7 lyuk, nincs inda.
Középső mentén nincs lyuk és 6 inda derékig.
Jobboldali mentén 5 lyuk és 2 inda fejedig.
Melyiken mész?
55.
Sikeresen átjutsz a 9-es szobán is, és az ajtó közelébe érkezel. Lenyomod a kilincset.
Még hallod Hillary és Greg tapsát, majd elkerülve a kiabálást intenek neked, hogy a megbeszélt helyen találkoztok.
Kilépsz az ajtón, és a barikád túloldalára érkezel. Innen beléphetsz a 10-es, 11-es és 12-es szobákba. Térképed szerint a 10-es zsákutca, nem tudod mi lehet ott. A 11-es és 12-esből pedig az egyirányú járat indul el a 16-os szoba felé.
A folyosó végén tőled jobbra egy nagyméretű ablak lehetett a normál világban, most ez bevasalva és rácsozva gátolja meg utadat, hogy esetleg kijuss az épületből. Most ötlik fel csak benned, hogy nem is tudtok majd visszamenni, minden út a 16-os szobába vezet. De mi lehet ott?
Először lépésről lépésre. Melyik szobába mész most?
Sikeresen átjutsz a 9-es szobán is, és az ajtó közelébe érkezel. Lenyomod a kilincset.
Még hallod Hillary és Greg tapsát, majd elkerülve a kiabálást intenek neked, hogy a megbeszélt helyen találkoztok.
Kilépsz az ajtón, és a barikád túloldalára érkezel. Innen beléphetsz a 10-es, 11-es és 12-es szobákba. Térképed szerint a 10-es zsákutca, nem tudod mi lehet ott. A 11-es és 12-esből pedig az egyirányú járat indul el a 16-os szoba felé.
A folyosó végén tőled jobbra egy nagyméretű ablak lehetett a normál világban, most ez bevasalva és rácsozva gátolja meg utadat, hogy esetleg kijuss az épületből. Most ötlik fel csak benned, hogy nem is tudtok majd visszamenni, minden út a 16-os szobába vezet. De mi lehet ott?
Először lépésről lépésre. Melyik szobába mész most?
56.
A 10-es szobához lépsz, és lenyomod a kilincset. Benyitsz és bevilágítasz.
Egy lépcsőházba jutsz, ez még ebben az eltorzult világban is az. Látsz egy kivezető ajtót innen, de masszívan bevasalták, képtelenség kinyitni. A lépcső a felső emeletre visz, de ezt is elbarikádozták. Megvizsgálod közelebbről, és úgy veszed észre mind a két irányt lezárja. De ki építhette? Így vagy úgy, a szobában semmi érdekességet nem találsz.
A 10-es szobához lépsz, és lenyomod a kilincset. Benyitsz és bevilágítasz.
Egy lépcsőházba jutsz, ez még ebben az eltorzult világban is az. Látsz egy kivezető ajtót innen, de masszívan bevasalták, képtelenség kinyitni. A lépcső a felső emeletre visz, de ezt is elbarikádozták. Megvizsgálod közelebbről, és úgy veszed észre mind a két irányt lezárja. De ki építhette? Így vagy úgy, a szobában semmi érdekességet nem találsz.
57.
Belépsz a 11-es szobába.
Szinte azonnal megszédülsz, amint egy lakószobába lépsz. Ki a fene lakhat itt?
A fal mellett egy fémszekrény áll, ruhákat is látsz benne. Egy asztal van középen, rajta egy régimódi írógép. A szék felborulva mellette. Az ágy összetúrva, de tisztának tűnik. Csak nem Von Halcyel lakik itt? Kérdésedre hamar megkapod a választ, amint közelebb lépsz az írógéphez. Benne a papír kissé megsárgult, és az üzenet neked íródott. Már az első sorok tartalmától felállítod a széket, és leülsz…
”Kedves barátom. Talán te nem voltál oly szerencsés, ha lehet így mondani, mint én. Gondolom első kérdésed, hogy ha meghaltam két hete, akkor hogyan hagyhatok itt egy két napja keltezett írást neked? Annyit elárulok, hogy én nem a barátod vagyok. Én… egy másolatod vagyok. Vagy inkább te vagy az enyém, ha ezt olvasod. Létezel, de mégsem. Egyetlen célod van, hogy kijuss a városból, vissza az életedbe. Legalábbis ezt hiszed. Az életed nem a tied. Az csak egy emlék, amit beültettek, mikor megszülettél. Hogy mikor? Szerintem mindössze néhány órája. Minden Natranel körül forog. A történet hosszú, csak a lényeget mondom el. Natranel egyfajta energialény, ami másfél évszázaddal ezelőtt a hely intenzitásának köszönhetően megszületett, majd növekedett, és első manifesztációjaként megjelent a való világban, és elrabolt majd feltrancsírozott egy nőt. Margaret esetnek hívták az eltűnést. Aztán Natranel képessé vált dimenziók közt közlekedni, és ebből a városból rabolt el embereket, hogy felfalja őket. Nem, nem a testüket. Csak energiájukat, vagy lelküket, vagy esszenciájukat. Nevezd, ahogy akarod. Az elrabolt emberek ebben a szörnyűséges dimenzióban rekedtek, és mivel Natranel nemcsak embereket falt fel, így már gondolom egyértelmű a sok különféle … életforma, amik a dimenziós torzulásnak vagy mi a fenének az eredményei: kereszteződtek, átalakultak. Az évek során aztán Natranel dimenziója ilyenné formálódott. Hogy miért így néz ki, arra egyelőre nem találtam magyarázatot, csak egy teóriám van, ez pedig a hosszas évek mészárlása, ami itt zajlott. Mindegy. Szóval, Natranel 2003-ban egy olyan áldozatot szedett, akiben furcsa energiák gyűltek össze. Amolyan negatív, vagy antienergia. Passz. Natranel őt is felfalta, de ez egy láncreakciót indított el benne: képtelenné vált a dimenziók közti további utazásokra szabadon. Persze még tudott, de már nem úgy. Ekkor jött létre a város Ködös dimenziója, ami ha lehet így mondani, egy harmadik. Tehát van a normál város, ahol pusztán csak kihalt minden, van a ködös, ami kihalt és Natranel és más dolgok is bóklásznak, és van ez a vérben tocsogó rémálom, ahol minden elrabolt ember sínylődik lélek és értelem nélkül. Mivel Natranel nem tudott többé a normál világba menni, hogy újabb áldozatokat szedjen össze, ezért a ködös világra korlátozódott, de ott nem volt senki. Ezért az az áldozat, kiben furcsa energiák születtek, úgymond újjászületett. Pontosabban Natranel újraalkotta, hogy úgymond bosszút álljon rajta, amiért elvette utazási képességét. Kihelyezte a város elejére, az eddig felfalt emlékek közül egyet a fejébe ültetett, és hagyta, hogy reményt hajhászva keresse a kiutat, és végül találkozzon Natranellel, hogy felfalassa magát. Más szóval: ez az újjászületett személy az egyetlen, akiből Natranel még tud táplálkozni, nem számítva az ide tévedő szerencsétleneket, akik valahogy bejutnak a ködös világba, majd a rémálomba. Remélem érthető minden. Tehát te és én nem vagyunk vagy voltunk mások, mint Natranel élelmei. Hajkurásszuk a reményt, hogy minél több energiánk legyen, és Natranel annál hosszabb időre jól lakjon, mert nem maradt más neki. Azonban ez kikerülhető. Miután ezt megírom megpróbálom. Ha sikerül, hagyok egy másik üzenetet. Ha nekem nem sikerül, hagyj te, hogy meddig jutottál a kísérleteddel!”
Bár előzőleg barátod halálhíre nem rendített meg, az imént olvasottak annál inkább.
Csak egy újraalkotott ember vagy, aki már ki tudja mióta járja a várost újra és újra…
De… akkor honnan volt telefonod? Meg ruhád? És kocsid? Azok valódiak? Zsebedbe nyúlsz ekkor és megnézed a telefonod.
A zsebed üres…
De … ha Natranel már másfél évszázados, akkor hogyan alkothat emléket egy telefonról?! Meg kocsiról?! Talán … igen, a másolatok – másolataid – tanulnak. Egyre másra a környezetből, és az ide tévedő emberektől. Szédelegve gondolkozol ezeken.
Szükséged van néhány percre, hogy a körülötted forgó világot megállítsd. Újra elolvasod az üzenetet, és a végén remény csillan meg: elődöd talált valami megoldást, de nem tudta jelen helyen továbbadni tudását. Továbbmehetett, és megpróbált valamit. Akármi is az, biztosan hagyott hátra valami utasítást. És bármi is legyen az, szinte biztos, hogy a 16-os szobában lesz.
Ideje útnak indulni, a 16-os szoba már nincs messze.
Belépsz a 11-es szobába.
Szinte azonnal megszédülsz, amint egy lakószobába lépsz. Ki a fene lakhat itt?
A fal mellett egy fémszekrény áll, ruhákat is látsz benne. Egy asztal van középen, rajta egy régimódi írógép. A szék felborulva mellette. Az ágy összetúrva, de tisztának tűnik. Csak nem Von Halcyel lakik itt? Kérdésedre hamar megkapod a választ, amint közelebb lépsz az írógéphez. Benne a papír kissé megsárgult, és az üzenet neked íródott. Már az első sorok tartalmától felállítod a széket, és leülsz…
”Kedves barátom. Talán te nem voltál oly szerencsés, ha lehet így mondani, mint én. Gondolom első kérdésed, hogy ha meghaltam két hete, akkor hogyan hagyhatok itt egy két napja keltezett írást neked? Annyit elárulok, hogy én nem a barátod vagyok. Én… egy másolatod vagyok. Vagy inkább te vagy az enyém, ha ezt olvasod. Létezel, de mégsem. Egyetlen célod van, hogy kijuss a városból, vissza az életedbe. Legalábbis ezt hiszed. Az életed nem a tied. Az csak egy emlék, amit beültettek, mikor megszülettél. Hogy mikor? Szerintem mindössze néhány órája. Minden Natranel körül forog. A történet hosszú, csak a lényeget mondom el. Natranel egyfajta energialény, ami másfél évszázaddal ezelőtt a hely intenzitásának köszönhetően megszületett, majd növekedett, és első manifesztációjaként megjelent a való világban, és elrabolt majd feltrancsírozott egy nőt. Margaret esetnek hívták az eltűnést. Aztán Natranel képessé vált dimenziók közt közlekedni, és ebből a városból rabolt el embereket, hogy felfalja őket. Nem, nem a testüket. Csak energiájukat, vagy lelküket, vagy esszenciájukat. Nevezd, ahogy akarod. Az elrabolt emberek ebben a szörnyűséges dimenzióban rekedtek, és mivel Natranel nemcsak embereket falt fel, így már gondolom egyértelmű a sok különféle … életforma, amik a dimenziós torzulásnak vagy mi a fenének az eredményei: kereszteződtek, átalakultak. Az évek során aztán Natranel dimenziója ilyenné formálódott. Hogy miért így néz ki, arra egyelőre nem találtam magyarázatot, csak egy teóriám van, ez pedig a hosszas évek mészárlása, ami itt zajlott. Mindegy. Szóval, Natranel 2003-ban egy olyan áldozatot szedett, akiben furcsa energiák gyűltek össze. Amolyan negatív, vagy antienergia. Passz. Natranel őt is felfalta, de ez egy láncreakciót indított el benne: képtelenné vált a dimenziók közti további utazásokra szabadon. Persze még tudott, de már nem úgy. Ekkor jött létre a város Ködös dimenziója, ami ha lehet így mondani, egy harmadik. Tehát van a normál város, ahol pusztán csak kihalt minden, van a ködös, ami kihalt és Natranel és más dolgok is bóklásznak, és van ez a vérben tocsogó rémálom, ahol minden elrabolt ember sínylődik lélek és értelem nélkül. Mivel Natranel nem tudott többé a normál világba menni, hogy újabb áldozatokat szedjen össze, ezért a ködös világra korlátozódott, de ott nem volt senki. Ezért az az áldozat, kiben furcsa energiák születtek, úgymond újjászületett. Pontosabban Natranel újraalkotta, hogy úgymond bosszút álljon rajta, amiért elvette utazási képességét. Kihelyezte a város elejére, az eddig felfalt emlékek közül egyet a fejébe ültetett, és hagyta, hogy reményt hajhászva keresse a kiutat, és végül találkozzon Natranellel, hogy felfalassa magát. Más szóval: ez az újjászületett személy az egyetlen, akiből Natranel még tud táplálkozni, nem számítva az ide tévedő szerencsétleneket, akik valahogy bejutnak a ködös világba, majd a rémálomba. Remélem érthető minden. Tehát te és én nem vagyunk vagy voltunk mások, mint Natranel élelmei. Hajkurásszuk a reményt, hogy minél több energiánk legyen, és Natranel annál hosszabb időre jól lakjon, mert nem maradt más neki. Azonban ez kikerülhető. Miután ezt megírom megpróbálom. Ha sikerül, hagyok egy másik üzenetet. Ha nekem nem sikerül, hagyj te, hogy meddig jutottál a kísérleteddel!”
Bár előzőleg barátod halálhíre nem rendített meg, az imént olvasottak annál inkább.
Csak egy újraalkotott ember vagy, aki már ki tudja mióta járja a várost újra és újra…
De… akkor honnan volt telefonod? Meg ruhád? És kocsid? Azok valódiak? Zsebedbe nyúlsz ekkor és megnézed a telefonod.
A zsebed üres…
De … ha Natranel már másfél évszázados, akkor hogyan alkothat emléket egy telefonról?! Meg kocsiról?! Talán … igen, a másolatok – másolataid – tanulnak. Egyre másra a környezetből, és az ide tévedő emberektől. Szédelegve gondolkozol ezeken.
Szükséged van néhány percre, hogy a körülötted forgó világot megállítsd. Újra elolvasod az üzenetet, és a végén remény csillan meg: elődöd talált valami megoldást, de nem tudta jelen helyen továbbadni tudását. Továbbmehetett, és megpróbált valamit. Akármi is az, biztosan hagyott hátra valami utasítást. És bármi is legyen az, szinte biztos, hogy a 16-os szobában lesz.
Ideje útnak indulni, a 16-os szoba már nincs messze.
58.
Belépsz a 12-es szobába.
Középen egy X-alakú állvány, amire kifeszíthettek embereket, és gyakorlatilag azt tehettek velük, amit akartak. A mindent beborító vérréteg itt még sűrűbb foltokban jelzi, hogy ezen az állványon, talán nem is olyan régen, valakit kegyetlenül kivégeztek. Talán egy előző látogató, aki elvesztette a kártyajátékot Von Halcyellel? A padlón még fogaknak tűnő dolgokat és hajszálakat is látsz. Gyomrod görcsbe rándul a tudatra, hogy akár te is lehetnél itt, vagy Hillary és Greg.
Az egyirányú átjáró a térkép szerint nem engedi, hogy a 11-esbe lépj, de mehetsz a 13-asba, onnan viszont megint nem tudsz ide visszajönni, csak az indás szobán át.
Belépsz a 12-es szobába.
Középen egy X-alakú állvány, amire kifeszíthettek embereket, és gyakorlatilag azt tehettek velük, amit akartak. A mindent beborító vérréteg itt még sűrűbb foltokban jelzi, hogy ezen az állványon, talán nem is olyan régen, valakit kegyetlenül kivégeztek. Talán egy előző látogató, aki elvesztette a kártyajátékot Von Halcyellel? A padlón még fogaknak tűnő dolgokat és hajszálakat is látsz. Gyomrod görcsbe rándul a tudatra, hogy akár te is lehetnél itt, vagy Hillary és Greg.
Az egyirányú átjáró a térkép szerint nem engedi, hogy a 11-esbe lépj, de mehetsz a 13-asba, onnan viszont megint nem tudsz ide visszajönni, csak az indás szobán át.
59.
Belépsz a 13-as szobába a falon lévő lyukon át, ami átlépésed után összehúzódik.
Hillary és Greg érdeklődve szalad hozzád, kérdezve mit találtál.
Nem vagy biztos benne, hogy el kéne nekik mondani az igazat, ki tudja hogyan reagálnának ezen a helyen.
– Semmit nem találtam. – Válaszolod.
– De … – Hillary résnyire húzza szemét – a barátod arra járt, semmit nem hagyott hátra? Nem volt másik üzenet, mit kéne tennünk?
– De volt. Láttátok már azt a nagy lényt?
– Igen – bólint Greg. Hillary csak szaporán bólogat hozzá.
– Az egy energialény, és emberek lelkét és elméjét falja fel, hogy aztán a testek itt kóvályogjanak amíg el nem rohadnak. Már értem, hogy alattunk – levilágítasz, ahol még mindig látjátok a rácsokon át a csövekre kötözött emberek armadáját – kik azok. Nemcsak a játékot vesztették el, hanem máshol halhattak meg, és ide gyűjtötték őket.
Hillary és Greg tudomásuk veszi néhány bólintással.
– És akkor mi van a 16-os szobában? – kérdi Hillary.
– Valami megoldás, hogyan lehet megölni Natranelt. Szerintem.
– Natranelnek hívják azt a lényt?
– Igen. Nagyon ősi.
– Egy pillanat. Nem azt mondtad előbb, hogy nem találtál semmit? Erről mi nem tudtunk, és miután elváltunk, most ezzel a tudással villogsz. Mit találtál?
– Na jó. Találtam egy jegyzetet a 11-es szobában. A barátom hagyta hátra, mielőtt bement az indás szobába és ott rekedt. Aszerint Natrenel megölhető, és Natranel áll az egész dimenziós mizéria mögött. Meg kell állítani. Ölni.
– De… az egy elég nagy jószág – néz kedvesére Hillary. – Van valami speciális mód? Vagy fegyver?
– Akármi is az, a 16-os szobában van. – Ezzel a falhoz lépsz, ami az említett hely felé vezet. – Készen álltok? Nézel hátra.
A párocska bólint, és megfogják egymás kezét.
– Akkor nyomás.
Áttolod kezed a lyukon, és beléptek a 14-es szobába.
Belépsz a 13-as szobába a falon lévő lyukon át, ami átlépésed után összehúzódik.
Hillary és Greg érdeklődve szalad hozzád, kérdezve mit találtál.
Nem vagy biztos benne, hogy el kéne nekik mondani az igazat, ki tudja hogyan reagálnának ezen a helyen.
– Semmit nem találtam. – Válaszolod.
– De … – Hillary résnyire húzza szemét – a barátod arra járt, semmit nem hagyott hátra? Nem volt másik üzenet, mit kéne tennünk?
– De volt. Láttátok már azt a nagy lényt?
– Igen – bólint Greg. Hillary csak szaporán bólogat hozzá.
– Az egy energialény, és emberek lelkét és elméjét falja fel, hogy aztán a testek itt kóvályogjanak amíg el nem rohadnak. Már értem, hogy alattunk – levilágítasz, ahol még mindig látjátok a rácsokon át a csövekre kötözött emberek armadáját – kik azok. Nemcsak a játékot vesztették el, hanem máshol halhattak meg, és ide gyűjtötték őket.
Hillary és Greg tudomásuk veszi néhány bólintással.
– És akkor mi van a 16-os szobában? – kérdi Hillary.
– Valami megoldás, hogyan lehet megölni Natranelt. Szerintem.
– Natranelnek hívják azt a lényt?
– Igen. Nagyon ősi.
– Egy pillanat. Nem azt mondtad előbb, hogy nem találtál semmit? Erről mi nem tudtunk, és miután elváltunk, most ezzel a tudással villogsz. Mit találtál?
– Na jó. Találtam egy jegyzetet a 11-es szobában. A barátom hagyta hátra, mielőtt bement az indás szobába és ott rekedt. Aszerint Natrenel megölhető, és Natranel áll az egész dimenziós mizéria mögött. Meg kell állítani. Ölni.
– De… az egy elég nagy jószág – néz kedvesére Hillary. – Van valami speciális mód? Vagy fegyver?
– Akármi is az, a 16-os szobában van. – Ezzel a falhoz lépsz, ami az említett hely felé vezet. – Készen álltok? Nézel hátra.
A párocska bólint, és megfogják egymás kezét.
– Akkor nyomás.
Áttolod kezed a lyukon, és beléptek a 14-es szobába.
60.
Beléptek a 14-es szobába.
A másik végén látjátok a lyukat, ami a 15-ös szobába vezet.
Az eddigi rémálmok új formában vonaglanak előttetek. A falakon körben ketrecek sorakoznak, amikben össze-vissza varrott testek pihennek mozdulatlanul. A plafonról láncok és kampók lógnak, ezekre rákötve és tűzve testrészek izegnek-mozognak: a levágott fejek néma sikolyra nyitják szájukat, a szemek ijedten pislognak, a kezek a levegőbe kapdosnak. A ketrecekben a groteszk lények felébrednek érkezésetekre. Némelyiknek három fejet is varrtak testének felső részére, másoknak hiányzik keze, lába, vagy épp több is van nekik, és úgy feszegetik a rácsokat, mint egy megvadult kutya. Üvöltések, nyögések, sikolyok hangjai ostromozzák dobhártyátokat. Akármi is történt itt, akárki is tette ezeket, megszédültök a kegyetlenség láttán.
A szoba nem túl nagy, akár egy gyors sprinttel átslisszolhattok a 15-ösbe, de ott nem tudjátok mi vár rátok. És csak ekkor veszed észre, hogy a lyuk előtt a padlón valamiféle szerkezet fekszik. Egy medvecsapdának tűnik első pillantásra, és körülötte a groteszk és szétroncsolt tetemek, valamint néhány szétfeszített ketrecrács arról tanúskodik, hogy egyik-másik lény kijutott, és igyekezett továbbmenni az egyetlen irányba, de a jelek szerint intelligencia hiánya miatt nem vették észre a szerkezetet. A ketrecekben a lények már elemi erővel igyekeznek kijutni. Talán érzik szagotokat, vagy eddig is ezt próbálták, nem tudjátok. Az biztos, hogy ha kijutnak nagy bajban lesztek. Vissza nem tudtok menni, csak előre, valahogy kikerülve vagy hatástalanítva a szerkezetet. Odaléptek, és szemmel láthatólag lehet valami kioldója a szobában. De hol? Megkeresni idő, és a lények kijuthatnak a ketrecekből. Akár át is lehetne ugrani, de csak úgy, ha szinte fejjel előre érkezel a lyukba.
Beléptek a 14-es szobába.
A másik végén látjátok a lyukat, ami a 15-ös szobába vezet.
Az eddigi rémálmok új formában vonaglanak előttetek. A falakon körben ketrecek sorakoznak, amikben össze-vissza varrott testek pihennek mozdulatlanul. A plafonról láncok és kampók lógnak, ezekre rákötve és tűzve testrészek izegnek-mozognak: a levágott fejek néma sikolyra nyitják szájukat, a szemek ijedten pislognak, a kezek a levegőbe kapdosnak. A ketrecekben a groteszk lények felébrednek érkezésetekre. Némelyiknek három fejet is varrtak testének felső részére, másoknak hiányzik keze, lába, vagy épp több is van nekik, és úgy feszegetik a rácsokat, mint egy megvadult kutya. Üvöltések, nyögések, sikolyok hangjai ostromozzák dobhártyátokat. Akármi is történt itt, akárki is tette ezeket, megszédültök a kegyetlenség láttán.
A szoba nem túl nagy, akár egy gyors sprinttel átslisszolhattok a 15-ösbe, de ott nem tudjátok mi vár rátok. És csak ekkor veszed észre, hogy a lyuk előtt a padlón valamiféle szerkezet fekszik. Egy medvecsapdának tűnik első pillantásra, és körülötte a groteszk és szétroncsolt tetemek, valamint néhány szétfeszített ketrecrács arról tanúskodik, hogy egyik-másik lény kijutott, és igyekezett továbbmenni az egyetlen irányba, de a jelek szerint intelligencia hiánya miatt nem vették észre a szerkezetet. A ketrecekben a lények már elemi erővel igyekeznek kijutni. Talán érzik szagotokat, vagy eddig is ezt próbálták, nem tudjátok. Az biztos, hogy ha kijutnak nagy bajban lesztek. Vissza nem tudtok menni, csak előre, valahogy kikerülve vagy hatástalanítva a szerkezetet. Odaléptek, és szemmel láthatólag lehet valami kioldója a szobában. De hol? Megkeresni idő, és a lények kijuthatnak a ketrecekből. Akár át is lehetne ugrani, de csak úgy, ha szinte fejjel előre érkezel a lyukba.
61.
Nekiálltok megkeresni a szerkezet kioldóját.
Három felé váltok, és a ketrecekből kinyúlkáló kezeket elkerülve benéztek mögéjük, a sarkokba, a padlón kerestek valami kioldót.
Nekiálltok megkeresni a szerkezet kioldóját.
Három felé váltok, és a ketrecekből kinyúlkáló kezeket elkerülve benéztek mögéjük, a sarkokba, a padlón kerestek valami kioldót.
61-1.
Észreveszel egy padlóba süllyesztett gombot. Odaugrasz és rálépsz.
A szerkezet kipattan, és összezáródik. Bár nem kapott el semmit, automatikusan kezd visszahúzódni, hogy ismét kész legyen elkapni valamit.
Észreveszel egy padlóba süllyesztett gombot. Odaugrasz és rálépsz.
A szerkezet kipattan, és összezáródik. Bár nem kapott el semmit, automatikusan kezd visszahúzódni, hogy ismét kész legyen elkapni valamit.
61-11.
A lyukon át a 15-ös szobába érkeztek.
A fal mögöttetek szörcsögve összezáródik. Nincs visszaút.
Itt azonban még rosszabb a helyzet. A szoba padlóján hatalmas lyukak nyílnak, és a plafonról fej és derékmagasságig különféle éles elemek lógnak. Már a navigáció szobán át is életveszélyesnek tűnik, az még rosszabbá teszi a helyzetet, hogy az előző szobából valami úton módon három kreatúra a szerkezet ellenére átjuthatott. Hogy pontosabbak legyetek, a szerkezet elkapta valami testrészüket, és a lények vagy lerágták, hogy kiszabaduljanak, vagy letépték. A szoba sarkaiban pihennek, és bár látványuk groteszk, szinte üvöltenétek ti magatok is, egyértelműen látszik a lényeken, hogy éheznek. Nagy nehezen tápászkodnak csak fel, és egyértelmű szándékuk, hogy megöljenek és megegyenek benneteket.
Szétváltok, és igyekezve találni valami biztonságos helyet mindannyian kiszemeltek magatoknak egy ellenfelet, mert a jelek szerint innen nem távoztok harc nélkül. Nem tudod kivenni a sötétben villanó lámpák fényében társaidnak milyen lények jutottak ellenfélként, csak a sajátoddal vagy elfoglalva, aminek emberi mérete van, de egy párral több keze, mint kéne. Az arca hiányzik a fejről, pontosabban lehámozták onnan, a mellkas és has környékére varrták, és képesek voltak minden funkciót áthelyezni: az arc dühödt, a száj sikolt, a szem eszelősen és tiszta agresszióval néz rád.
A karmok életveszélyesen és gyorsan suhannak feléd, nem győzöl kitérni. Mindent beleadsz, hiszen már közel a végcélod.
A lyukon át a 15-ös szobába érkeztek.
A fal mögöttetek szörcsögve összezáródik. Nincs visszaút.
Itt azonban még rosszabb a helyzet. A szoba padlóján hatalmas lyukak nyílnak, és a plafonról fej és derékmagasságig különféle éles elemek lógnak. Már a navigáció szobán át is életveszélyesnek tűnik, az még rosszabbá teszi a helyzetet, hogy az előző szobából valami úton módon három kreatúra a szerkezet ellenére átjuthatott. Hogy pontosabbak legyetek, a szerkezet elkapta valami testrészüket, és a lények vagy lerágták, hogy kiszabaduljanak, vagy letépték. A szoba sarkaiban pihennek, és bár látványuk groteszk, szinte üvöltenétek ti magatok is, egyértelműen látszik a lényeken, hogy éheznek. Nagy nehezen tápászkodnak csak fel, és egyértelmű szándékuk, hogy megöljenek és megegyenek benneteket.
Szétváltok, és igyekezve találni valami biztonságos helyet mindannyian kiszemeltek magatoknak egy ellenfelet, mert a jelek szerint innen nem távoztok harc nélkül. Nem tudod kivenni a sötétben villanó lámpák fényében társaidnak milyen lények jutottak ellenfélként, csak a sajátoddal vagy elfoglalva, aminek emberi mérete van, de egy párral több keze, mint kéne. Az arca hiányzik a fejről, pontosabban lehámozták onnan, a mellkas és has környékére varrták, és képesek voltak minden funkciót áthelyezni: az arc dühödt, a száj sikolt, a szem eszelősen és tiszta agresszióval néz rád.
A karmok életveszélyesen és gyorsan suhannak feléd, nem győzöl kitérni. Mindent beleadsz, hiszen már közel a végcélod.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzitek ellenfeleiteket, bár Hillary-nak sikerült a legjobban lesérülnie.
Bekötözitek sebeiteket, és használjátok azt a furcsa löttyöt is, amit a gyerekek adtak még az aula után.
És végre szabad az út végcélotok felé.
A lyuk ami átvezet a szobán enyhén pulzál, mintha csak azt mondaná: „Gyere már!”.
Elsőként te lépsz be…
Bekötözitek sebeiteket, és használjátok azt a furcsa löttyöt is, amit a gyerekek adtak még az aula után.
És végre szabad az út végcélotok felé.
A lyuk ami átvezet a szobán enyhén pulzál, mintha csak azt mondaná: „Gyere már!”.
Elsőként te lépsz be…
61-12.
Megvárjátok, hogy mi történik. A szerkezet visszazáródik, és ismét kész arra, hogy elkapjon valamit.
Megint rálépsz a gombra, amivel kipattintod a zárnyelvet.
Ezzel azonban elég időt adtál az egyik lénynek, hogy kitörje dühödten a rácsokat. Kiugrik a ketrecből és a szerkezet és közétek áll. Sikolt, fülsértő hangerővel egyik fejével, ami egy nőé, a másik feje egy szakállas férfié, ami pedig üvölt. Két lába mintha valami négylábú állat hátsó lába lenne. Mellkasának közepébe egy vaskos kart varrtak, ami imbolyogva tartja a kreatúrát mintha négykézláb lenne, és eredeti két karja valamint két másik a lapocka környékére varrva vaskos karmokban végződik, készen állva arra, hogy darabokra tépjen. Nem kérdéses, a karmok simán áttépnének ruhádat.
Megvárjátok, hogy mi történik. A szerkezet visszazáródik, és ismét kész arra, hogy elkapjon valamit.
Megint rálépsz a gombra, amivel kipattintod a zárnyelvet.
Ezzel azonban elég időt adtál az egyik lénynek, hogy kitörje dühödten a rácsokat. Kiugrik a ketrecből és a szerkezet és közétek áll. Sikolt, fülsértő hangerővel egyik fejével, ami egy nőé, a másik feje egy szakállas férfié, ami pedig üvölt. Két lába mintha valami négylábú állat hátsó lába lenne. Mellkasának közepébe egy vaskos kart varrtak, ami imbolyogva tartja a kreatúrát mintha négykézláb lenne, és eredeti két karja valamint két másik a lapocka környékére varrva vaskos karmokban végződik, készen állva arra, hogy darabokra tépjen. Nem kérdéses, a karmok simán áttépnének ruhádat.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzitek egyesült erővel a lényt, és lihegtek a harc hevétől. Gyorsan ellátjátok sebeiteket.
A szerkezet a harc során kipattant, mert a lény egyik karja a halála után beleesett, aktiválta, és ott is maradt. Nem is teketóriáztok tovább, azonnal átslisszoltok a 15-ös szobába.
A szerkezet a harc során kipattant, mert a lény egyik karja a halála után beleesett, aktiválta, és ott is maradt. Nem is teketóriáztok tovább, azonnal átslisszoltok a 15-ös szobába.
61-2.
Nem látsz semmi kioldó szerkezetet.
Viszont a kutakodással elég időt adtál az egyik lénynek, hogy kitörje dühödten a rácsokat. Kiugrik a ketrecből és a szerkezet és közétek áll. Sikolt, fölsértő hangerővel egyik fejével, ami egy nőé, a másik feje egy szakállas férfié, ami pedig üvölt. Két lába mintha valami négylábú állat hátsó lába lenne. Mellkasának közepébe egy vaskos kart varrtak, ami imbolyogva tartja a kreatúrát mintha négykézláb lenne, és eredeti két karja valamint két másik a lapocka környékére varrva vaskos karmokban végződik, készen állva arra, hogy darabokra tépjen. Nem kérdéses, a karmok simán áttépnének ruhádat.
Nem látsz semmi kioldó szerkezetet.
Viszont a kutakodással elég időt adtál az egyik lénynek, hogy kitörje dühödten a rácsokat. Kiugrik a ketrecből és a szerkezet és közétek áll. Sikolt, fölsértő hangerővel egyik fejével, ami egy nőé, a másik feje egy szakállas férfié, ami pedig üvölt. Két lába mintha valami négylábú állat hátsó lába lenne. Mellkasának közepébe egy vaskos kart varrtak, ami imbolyogva tartja a kreatúrát mintha négykézláb lenne, és eredeti két karja valamint két másik a lapocka környékére varrva vaskos karmokban végződik, készen állva arra, hogy darabokra tépjen. Nem kérdéses, a karmok simán áttépnének ruhádat.
Használt fegyver, majd annak esélymódosítója az alap százalékos sikeresélyhez:
Legyőzitek a lényt, és lihegtek a harc hevétől. Gyorsan ellátjátok sebeiteket.
A szerkezet a harc során kipattant, mert a lény egyik karja a halála után beleesett, aktiválta, és ott is maradt.
Nem is teketóriáztok tovább, azonnal átslisszoltok a 15-ös szobába.
A szerkezet a harc során kipattant, mert a lény egyik karja a halála után beleesett, aktiválta, és ott is maradt.
Nem is teketóriáztok tovább, azonnal átslisszoltok a 15-ös szobába.
62.
Megpróbáljátok átugrani a szerkezetet. A széléhez állsz, és teszel pár mozdulatot, hogy lendületet vegyél, de aztán eszedbe ötlik, hogy neki is futhatsz, bár ez utóbbi ötlet a vértől sikamlós padlón nem biztos, hogy a legjobb.
Ha nekifutsz, a talpadra érkezhetsz a másik oldalon, de elcsúszhatsz futás közben, pontosan belecsúszhatsz a csapdába.
Ha csak helyből ugrasz, fejjel előre érkezel a lyukba.
Megpróbáljátok átugrani a szerkezetet. A széléhez állsz, és teszel pár mozdulatot, hogy lendületet vegyél, de aztán eszedbe ötlik, hogy neki is futhatsz, bár ez utóbbi ötlet a vértől sikamlós padlón nem biztos, hogy a legjobb.
Ha nekifutsz, a talpadra érkezhetsz a másik oldalon, de elcsúszhatsz futás közben, pontosan belecsúszhatsz a csapdába.
Ha csak helyből ugrasz, fejjel előre érkezel a lyukba.
62-1.
Nekifutsz.
Nekifutsz.
62-1-S.
Nekifutsz.
Szerencsédre talpad nem csúszik meg sehol, és sikeresen átugrod a csapdát. A lyuk peremét azonnal megmarkolod, de a lendületed túl nagy, és fejjel előre bebucskázol a következő szobába.
Óriási szerencsédre a másik oldalon nem vár semmi újabb csapda. Hillary és Greg szintán átugorja a szerkezetet és csatlakozik hozzád.
Nekifutsz.
Szerencsédre talpad nem csúszik meg sehol, és sikeresen átugrod a csapdát. A lyuk peremét azonnal megmarkolod, de a lendületed túl nagy, és fejjel előre bebucskázol a következő szobába.
Óriási szerencsédre a másik oldalon nem vár semmi újabb csapda. Hillary és Greg szintán átugorja a szerkezetet és csatlakozik hozzád.
62-1-F.
Nekilódulsz, de sajnos menet közben megcsúszol. Lábad pontosan a csapda fölé érkezik, ami azonnal érzékeli és összecsattan.
Megpróbálod még időben kikapni a lábad.
Nekilódulsz, de sajnos menet közben megcsúszol. Lábad pontosan a csapda fölé érkezik, ami azonnal érzékeli és összecsattan.
Megpróbálod még időben kikapni a lábad.
62-1-F-S.
Időben sikerül kikapnod lábad, és a szerkezet összezáródik. Felpattansz Hillary és Greg segítségével. Most van esélyetek átrohanni a 15-ös szobába, melyet nyomban ki is használtok.
Időben sikerül kikapnod lábad, és a szerkezet összezáródik. Felpattansz Hillary és Greg segítségével. Most van esélyetek átrohanni a 15-ös szobába, melyet nyomban ki is használtok.
62-1-F-F.
Sajnos nem tudod lábad kirántani időben. A szerkezet összecsattan, és lábadat szilánkosra zúzza. Hillary és Greg igyekszik segíteni neked, elállítani a vérzést. Először Hillary mellkasán bukkan ki egy hatalmas karom: a ketrecbéli kreatúra kimászott, és teketóriázás nélkül támadott. Úgy dobja el a nő testét mint egy rongydarabot. Greg sem marad el, neki a fejét tépi le, majd feléd fordul … KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
Sajnos nem tudod lábad kirántani időben. A szerkezet összecsattan, és lábadat szilánkosra zúzza. Hillary és Greg igyekszik segíteni neked, elállítani a vérzést. Először Hillary mellkasán bukkan ki egy hatalmas karom: a ketrecbéli kreatúra kimászott, és teketóriázás nélkül támadott. Úgy dobja el a nő testét mint egy rongydarabot. Greg sem marad el, neki a fejét tépi le, majd feléd fordul … KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
62-2.
Helyből próbálod átugrani a szerkezetet, de nem vagy benne biztos, hogy elég lendületet tudsz összeszedni. Mindenesetre megpróbálod.
Helyből próbálod átugrani a szerkezetet, de nem vagy benne biztos, hogy elég lendületet tudsz összeszedni. Mindenesetre megpróbálod.
62-2-S.
Sikeresen landolsz a másik oldalon, de aztán fejjel előre bebucskázol a lyukba.
Hillary és Greg követik példádat, és átugorják a csapdát. Mindannyian biztonságban vagytok, immáron a 15-ös szobában.
Sikeresen landolsz a másik oldalon, de aztán fejjel előre bebucskázol a lyukba.
Hillary és Greg követik példádat, és átugorják a csapdát. Mindannyian biztonságban vagytok, immáron a 15-ös szobában.
62-2-F.
Nem sikerül a másik oldalon landolni megfelelően. Kezded elveszteni az egyensúlyod és zuhansz vissza a csapdába.
Megpróbálod elkapni a lyuk szélét, hogy megtartsd magad.
Nem sikerül a másik oldalon landolni megfelelően. Kezded elveszteni az egyensúlyod és zuhansz vissza a csapdába.
Megpróbálod elkapni a lyuk szélét, hogy megtartsd magad.
62-2-F-S.
Sikerül megmarkolni a lyuk szélét még időben és megtartod magad.
Hillary és Greg követik példádat.
Mindannyian átértek a csapdán és átslisszoltok a 15-ös szobába.
Sikerül megmarkolni a lyuk szélét még időben és megtartod magad.
Hillary és Greg követik példádat.
Mindannyian átértek a csapdán és átslisszoltok a 15-ös szobába.
62-2-F-F.
Sajnos nem tudod megmarkolni a lyuk szélét, és hanyatt vágódsz, pontosan a csapda közepébe.
Pokoli fájdalom szalad át testeden, ahogy a szerkezet ott roppant össze, ahol a legvastagabb vagy.
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
Sajnos nem tudod megmarkolni a lyuk szélét, és hanyatt vágódsz, pontosan a csapda közepébe.
Pokoli fájdalom szalad át testeden, ahogy a szerkezet ott roppant össze, ahol a legvastagabb vagy.
KALANDOD ITT VÉGET ÉRT.
70.
És beléptek végcélotokba, a 16-os szobába. Ez jóval nagyobb, mint az eddigiek, akár tízszer tíz méteres is megvan, de nem szabályos négyzet alapterülettel.
Két ajtót láttok, ami visszavezet a folyosóra, de térképed alapján tudod, hogy csak arra, ahol egy hatalmas lyuk van a padlón és barikádokkal határolták el a folyosó többi részétől. Nem, dolgotok nem ott van, hanem itt. A falakon körben beugrók sorakoznak, vagy inkább emberméretű kamrák. Mindben emberek haltak meg, megint csak kegyetlen módon: a kamrákat fémdárdák szúrták át, ezzel együtt a testeket is, különféle helyeken. Arcokat alig tudtok kivenni, mert szinte mindegyik szétroncsolódott. A kamrákból a fémpadlón vájatok vezetnek egymáshoz, és központosulnak a szoba közepén. Egészen pontosan ezek lefolyók: a kamrákban lévő szerencsétlenek mind elvéreztek, vérük a lefolyóban a szoba közepére folyt, és egy lyukon át a mélybe hullott. Ekkor látjátok, hogy a szoba padlója fel tud nyílni. Lent pedig… … Natranel pihen.
Minden porcikátokban érzitek jelenlétét. A felnyíló fémajtó akkora területű, mint a fél szoba. Te jó isten, gondolod. Láttad már Natranelt, de most látni gigászi méretét még jobban megrémít. Szinte elugrotok a lefolyótól és a szoba sarkába hátráltok.
– És most? – súgja neked Hillary. Aztán azonnal a szája elé kapja kezét, amint a mélyből mély tónusú morgás hallatszik. Natranel ébredezik. Talán érez benneteket ahogy ti is őt? A szobából látsz egy kiutat, egy hatalmas ajtót a szembe lévő oldalon, amin Natranel is ki tud férni. Ez térképed szerint észak felé vezet, ki az épületből. De valami olyan mechanizmus zárja, amit már most elfelejtesz, hogy leszereld. Nem, itt valami más megoldást kell keresni. Számítasz egy üzenetre magadtól, de egyelőre semmit nem látsz. Át kéne nézni a hullákat. Te tudod, hogy ezek a hullák mind a kópiáid, és esetleg egy-két másik szerencsétlen, aki a városba tévedt. Ezt a tényt azonban még mindig nem mondod el a párocskának.
Át kell néznetek a hullákat, nincs mese. Mutogatsz a párnak, akik értik a lényeget. Mindegyikőtök kiszemel egy oldalt, és lábujjhegyen lopakodva átnézi a tetemeket.
Te a bejárattal szembeni oldalt vizsgálod át. Az egyik hulla – eltekintve kegyetlen halálától, és attól a tudattól, hogy a következő akár te is lehetsz – kicsit másabb, mint a többi. Egy papírfecnit látsz kikandikálni kabátjának zsebéből. A párocska egyelőre nem vette észre, saját hulláik átnézésével vannak elfoglalva.
”Ha ezt az üzenetet egyedül olvasod nem vagy túl szerencsés. Ha vannak mások is veled, akkor talán szerencsésebb lettél, mint én vagyok. A lényeg. A szoba alatt fekszik Natranel. Igen, érezted. Ő is érez téged, tudja, hogy itt vagy, de ha nem jött még ki az azt jelenti, hogy nem vagy még elég érett számára az elfogyasztáshoz. Mint láthatod, a kamrák körben egyfajta csapoló berendezések. Mindet fel kell tölteni testekkel, a lefolyókon vérük a mélybe áramlik, és ez ad Natranelnek annyi energiát, hogy nyugton maradjon egy ideig. Mi több, az a hatalmas kapu csak ekkor nyílik ki. Nem jöttem rá, hogy miért, csak azt sikerült megtudnom, hogy a zárszerkezetének köze van Natranel táplálásához. Igen, szerintem is őrültség, de láttál józan ésszel felfogható dolgot az elmúlt órákban? Meg ha már itt tartunk, a puszta létezésünk felfogható ép ésszel? Mi is az az ép ész? Ép elme? Na mindegy. A helyemre ha nem vagy egyedül, helyezz be egy testet. Jó egy halott is. Ha egyedül vagy, akkor sajnos itt véget értek kalandjaid, barátom. Találtam egy jegyzetet még korábban, még a ködös világban, hogy egyik másolatunk innen továbbjutott. Azt állította, hogy hagyott jegyzetet is valahol az épület után. És végül ha nem vagy egyedül, ne teketóriázz. Üsd le őket, altasd el vagy helyezd be a kamrába, és szabad az út. Sok sikert ha nem vagy egyedül, és részvétem, ha egyedül vagy.”
Az üzenet után nem jutsz már szóhoz. Igyekszel úgy elrejteni a papírt, hogy ne lássa a párocska. Egyelőre nem vették észre, csak saját hulláik kutakodásával végeznek épp.
– Semmi – rázza a fejét a nő és idegesen csípőre teszi a kezét miután ismét összegyűltök.
– Próbáljuk kinyitni az ajtót – mozdul Greg és máris elkezdi rángatni a megmozdíthatatlannak tűnő szárszerkezetet. A nő segít neki, és neked is int, hogy csatlakozz hozzájuk.
Egyelőre nem tudod mit tegyél, csak azt tudod, hogy most nagy áldozatot kell hoznod a továbbjutáshoz.
És beléptek végcélotokba, a 16-os szobába. Ez jóval nagyobb, mint az eddigiek, akár tízszer tíz méteres is megvan, de nem szabályos négyzet alapterülettel.
Két ajtót láttok, ami visszavezet a folyosóra, de térképed alapján tudod, hogy csak arra, ahol egy hatalmas lyuk van a padlón és barikádokkal határolták el a folyosó többi részétől. Nem, dolgotok nem ott van, hanem itt. A falakon körben beugrók sorakoznak, vagy inkább emberméretű kamrák. Mindben emberek haltak meg, megint csak kegyetlen módon: a kamrákat fémdárdák szúrták át, ezzel együtt a testeket is, különféle helyeken. Arcokat alig tudtok kivenni, mert szinte mindegyik szétroncsolódott. A kamrákból a fémpadlón vájatok vezetnek egymáshoz, és központosulnak a szoba közepén. Egészen pontosan ezek lefolyók: a kamrákban lévő szerencsétlenek mind elvéreztek, vérük a lefolyóban a szoba közepére folyt, és egy lyukon át a mélybe hullott. Ekkor látjátok, hogy a szoba padlója fel tud nyílni. Lent pedig… … Natranel pihen.
Minden porcikátokban érzitek jelenlétét. A felnyíló fémajtó akkora területű, mint a fél szoba. Te jó isten, gondolod. Láttad már Natranelt, de most látni gigászi méretét még jobban megrémít. Szinte elugrotok a lefolyótól és a szoba sarkába hátráltok.
– És most? – súgja neked Hillary. Aztán azonnal a szája elé kapja kezét, amint a mélyből mély tónusú morgás hallatszik. Natranel ébredezik. Talán érez benneteket ahogy ti is őt? A szobából látsz egy kiutat, egy hatalmas ajtót a szembe lévő oldalon, amin Natranel is ki tud férni. Ez térképed szerint észak felé vezet, ki az épületből. De valami olyan mechanizmus zárja, amit már most elfelejtesz, hogy leszereld. Nem, itt valami más megoldást kell keresni. Számítasz egy üzenetre magadtól, de egyelőre semmit nem látsz. Át kéne nézni a hullákat. Te tudod, hogy ezek a hullák mind a kópiáid, és esetleg egy-két másik szerencsétlen, aki a városba tévedt. Ezt a tényt azonban még mindig nem mondod el a párocskának.
Át kell néznetek a hullákat, nincs mese. Mutogatsz a párnak, akik értik a lényeget. Mindegyikőtök kiszemel egy oldalt, és lábujjhegyen lopakodva átnézi a tetemeket.
Te a bejárattal szembeni oldalt vizsgálod át. Az egyik hulla – eltekintve kegyetlen halálától, és attól a tudattól, hogy a következő akár te is lehetsz – kicsit másabb, mint a többi. Egy papírfecnit látsz kikandikálni kabátjának zsebéből. A párocska egyelőre nem vette észre, saját hulláik átnézésével vannak elfoglalva.
”Ha ezt az üzenetet egyedül olvasod nem vagy túl szerencsés. Ha vannak mások is veled, akkor talán szerencsésebb lettél, mint én vagyok. A lényeg. A szoba alatt fekszik Natranel. Igen, érezted. Ő is érez téged, tudja, hogy itt vagy, de ha nem jött még ki az azt jelenti, hogy nem vagy még elég érett számára az elfogyasztáshoz. Mint láthatod, a kamrák körben egyfajta csapoló berendezések. Mindet fel kell tölteni testekkel, a lefolyókon vérük a mélybe áramlik, és ez ad Natranelnek annyi energiát, hogy nyugton maradjon egy ideig. Mi több, az a hatalmas kapu csak ekkor nyílik ki. Nem jöttem rá, hogy miért, csak azt sikerült megtudnom, hogy a zárszerkezetének köze van Natranel táplálásához. Igen, szerintem is őrültség, de láttál józan ésszel felfogható dolgot az elmúlt órákban? Meg ha már itt tartunk, a puszta létezésünk felfogható ép ésszel? Mi is az az ép ész? Ép elme? Na mindegy. A helyemre ha nem vagy egyedül, helyezz be egy testet. Jó egy halott is. Ha egyedül vagy, akkor sajnos itt véget értek kalandjaid, barátom. Találtam egy jegyzetet még korábban, még a ködös világban, hogy egyik másolatunk innen továbbjutott. Azt állította, hogy hagyott jegyzetet is valahol az épület után. És végül ha nem vagy egyedül, ne teketóriázz. Üsd le őket, altasd el vagy helyezd be a kamrába, és szabad az út. Sok sikert ha nem vagy egyedül, és részvétem, ha egyedül vagy.”
Az üzenet után nem jutsz már szóhoz. Igyekszel úgy elrejteni a papírt, hogy ne lássa a párocska. Egyelőre nem vették észre, csak saját hulláik kutakodásával végeznek épp.
– Semmi – rázza a fejét a nő és idegesen csípőre teszi a kezét miután ismét összegyűltök.
– Próbáljuk kinyitni az ajtót – mozdul Greg és máris elkezdi rángatni a megmozdíthatatlannak tűnő szárszerkezetet. A nő segít neki, és neked is int, hogy csatlakozz hozzájuk.
Egyelőre nem tudod mit tegyél, csak azt tudod, hogy most nagy áldozatot kell hoznod a továbbjutáshoz.
71.
Csatlakozol a párocskához, de te jól tudod, hogy innen csak ketten távoztok élve. Ki legyen az, aki itt marad örökre? Greget préselje össze a szerkezet? Vagy Hillaryt? Vagy téged? Életösztönöd valós, tehát kizárod, hogy te magad állj be és feláldozd magad. Hillaryvel több közös kalandotok volt, de mindössze csak néhány perccel, mielőtt Greg is csatlakozott hozzá.
Egyelőre mindketten háttal állnak neked. Erőszakkal nem fog menni a behelyezésük, mert akkor biztosan összefognak ellened. Nem, valami trükköt kell bevetned. Magukra hagyod őket és megnézed még egyszer a kamrát. Úgy látod, hogy van egy kapcsolója, méghozzá úgy elhelyezve, hogy aki beáll, az is megnyomhassa. Megnyomod a gombot, és a dárdák hangos nyikorgással a kamra falába húzódnak. Kiemeled a hullád, másolatodat, és a padlóra fekteted. A hullaszag továbbra is elmarad, vagy inkább csak te nem érzed? Beállsz a kamrába. Az egy jó megoldás lenne, ha elhitetnéd velük, hogy valami kellemes érzés áraszt el, ha beállsz, de a párocska nem tűnik teljesen hülyének. Ezt nem fogják bevenni, főleg hogy előzőleg látták már a kamrát és hogy mire képes. Nem, csak akkor működhet, ha idecsalod őket valami érdekességgel, és mikor benéznek, belököd egyiküket. Igen.
– Gyertek ide, itt van valami üzenet.
Abbahagyják az ajtószerkezet vizsgálatát és hozzád lépnek. Már előzőleg is odakapták a fejüket, mikor a dárdák visszahúzódtak.
– Mi az? – kérdi Hillary és bevilágít lámpájával.
– Nem tudom pontosan. Nézzétek meg ti is. Te is, Greg. – Félreállsz az útból, hogy Greg is benézzen.
Most mindketten úgy állnak, hogy csak meg kell löknöd egyiküket erősen és rácsapni a gombra.
De kit lökj be?
Csatlakozol a párocskához, de te jól tudod, hogy innen csak ketten távoztok élve. Ki legyen az, aki itt marad örökre? Greget préselje össze a szerkezet? Vagy Hillaryt? Vagy téged? Életösztönöd valós, tehát kizárod, hogy te magad állj be és feláldozd magad. Hillaryvel több közös kalandotok volt, de mindössze csak néhány perccel, mielőtt Greg is csatlakozott hozzá.
Egyelőre mindketten háttal állnak neked. Erőszakkal nem fog menni a behelyezésük, mert akkor biztosan összefognak ellened. Nem, valami trükköt kell bevetned. Magukra hagyod őket és megnézed még egyszer a kamrát. Úgy látod, hogy van egy kapcsolója, méghozzá úgy elhelyezve, hogy aki beáll, az is megnyomhassa. Megnyomod a gombot, és a dárdák hangos nyikorgással a kamra falába húzódnak. Kiemeled a hullád, másolatodat, és a padlóra fekteted. A hullaszag továbbra is elmarad, vagy inkább csak te nem érzed? Beállsz a kamrába. Az egy jó megoldás lenne, ha elhitetnéd velük, hogy valami kellemes érzés áraszt el, ha beállsz, de a párocska nem tűnik teljesen hülyének. Ezt nem fogják bevenni, főleg hogy előzőleg látták már a kamrát és hogy mire képes. Nem, csak akkor működhet, ha idecsalod őket valami érdekességgel, és mikor benéznek, belököd egyiküket. Igen.
– Gyertek ide, itt van valami üzenet.
Abbahagyják az ajtószerkezet vizsgálatát és hozzád lépnek. Már előzőleg is odakapták a fejüket, mikor a dárdák visszahúzódtak.
– Mi az? – kérdi Hillary és bevilágít lámpájával.
– Nem tudom pontosan. Nézzétek meg ti is. Te is, Greg. – Félreállsz az útból, hogy Greg is benézzen.
Most mindketten úgy állnak, hogy csak meg kell löknöd egyiküket erősen és rácsapni a gombra.
De kit lökj be?
72.
A nő mögé lépsz és erősen megtaszítod. Fejjel nekizuhan a kamra hátsó részének, de egyből igyekszik kimászni. Greg azonnal ocsúdik, és egy erőteljes rántással kiszabadítja kedvesét. Egyik dárda azonban elkapja a nő karját átszúrja és nem engedi. A nő üvölt a fájdalomtól, káromkodik, szid téged, és fenyeget, hogy megöl. Greg látja, hogy mit szándékozol tenni, ezért máris felkapja földről baseballütőjét, és szinte azonnal neked esik.
Válassz fegyvert.
A nő mögé lépsz és erősen megtaszítod. Fejjel nekizuhan a kamra hátsó részének, de egyből igyekszik kimászni. Greg azonnal ocsúdik, és egy erőteljes rántással kiszabadítja kedvesét. Egyik dárda azonban elkapja a nő karját átszúrja és nem engedi. A nő üvölt a fájdalomtól, káromkodik, szid téged, és fenyeget, hogy megöl. Greg látja, hogy mit szándékozol tenni, ezért máris felkapja földről baseballütőjét, és szinte azonnal neked esik.
Válassz fegyvert.
Hillary fájdalmas csapdába esve nézi végig, ahogy barátját a másvilágra küldöd. Lihegsz a harc hevétől.
A nő kimeredt szemmel nézi barátjának hulláját.
Ekkor te is ocsúdsz, kikapcsolod a szerkezetet és kirántod a nőt. A földre hullik, fájdalmas zokogásban.
Greg hulláját beteszed a kamrába, és rákapcsolod a gombot. A dárdák felnyársalják testét. Vér ömlik a kamra aljába, és a lefolyón át a szoba közepébe. A mélyben Natranel mély tónussal felmordul.
– Te nyomorult… – sziszegi feléd Hillary. – Ezt még megkeserülöd. Istenemre, ezt még nagyon megkeserülöd – sikítja, és egy erőtlen lendülettel arcon akar csapni, de könnyedén kitérsz. A nő a földre hullik, és zokog, megállás nélkül, miközben téged átkoz.
A hatalmas fémajtó mögül fények szűrődnek ki, és a zárszerkezet nyílni kezd. Végre. Túljutottál a 16-os szobán. De most mi lesz? Most hová?
Az ajtó kinyílik, a másik oldalról erős fények vakítanak el. Eltakarod a szemed. Aztán a világ meglódul körülötted. Elájulsz.
És mikor magadhoz térsz…
SIKERESEN TELJESÍTETTED A KALAND MÁSODIK RÉSZÉT, EZÉRT ÍRD FEL A KÓDOT, AMIVEL NEKIKEZDHETSZ AZ UTOLSÓ RÉSZNEK.
A KÓD: 19544
ÉS MOST KLIKKELJ A HARMADIK RÉSZRE. SOK SIKERT..
Greg hulláját beteszed a kamrába, és rákapcsolod a gombot. A dárdák felnyársalják testét. Vér ömlik a kamra aljába, és a lefolyón át a szoba közepébe. A mélyben Natranel mély tónussal felmordul.
– Te nyomorult… – sziszegi feléd Hillary. – Ezt még megkeserülöd. Istenemre, ezt még nagyon megkeserülöd – sikítja, és egy erőtlen lendülettel arcon akar csapni, de könnyedén kitérsz. A nő a földre hullik, és zokog, megállás nélkül, miközben téged átkoz.
A hatalmas fémajtó mögül fények szűrődnek ki, és a zárszerkezet nyílni kezd. Végre. Túljutottál a 16-os szobán. De most mi lesz? Most hová?
Az ajtó kinyílik, a másik oldalról erős fények vakítanak el. Eltakarod a szemed. Aztán a világ meglódul körülötted. Elájulsz.
És mikor magadhoz térsz…
SIKERESEN TELJESÍTETTED A KALAND MÁSODIK RÉSZÉT, EZÉRT ÍRD FEL A KÓDOT, AMIVEL NEKIKEZDHETSZ AZ UTOLSÓ RÉSZNEK.
A KÓD: 19544
ÉS MOST KLIKKELJ A HARMADIK RÉSZRE. SOK SIKERT..
73.
A férfi mögé állsz és megtaszítod. Mire észbe kap, lefejeli a kamra hátsó részét, te pedig rácsapsz a zárógombra. Talán elájulhatott egy pillanatra, mert meg sem próbál kimenekülni.
Hillary rángatja a karját sikítva, de végül a dárdák kivágódnak. Egyik éppen széttöri a férfi könyökét, és az alkarja Hillary kezében marad, aki a fenekére zuhan. Kimeredt szemmel nézi, ahogy barátját összezúzza a szerkezet. Aztán mordul egyet, és neked támad. Az utolsó pillanatban rántod vissza a fejed, különben a machete átvágná a torkodat. A nő megint támadni akar, de ekkor a mélyben Natranel hangosan felmordul, amint Greg vére lefolyik hozzá. Mi több, az ajtó zárszerkezete felold, és az ajtó nyílni kezd. Nagyon erős fények szűrődnek be, teljesen elvakítanak.
Már nem tudod, hogy Hillary mit szándékozott tenni, és hogy sikerül-e még tovább támadnia, mert elveszted az eszméletedet.
SIKERESEN TELJESÍTETTED A KALAND MÁSODIK RÉSZÉT, EZÉRT ÍRD FEL A KÓDOT, AMIVEL NEKIKEZDHETSZ AZ UTOLSÓ RÉSZNEK.
A KÓD: 19544
ÉS MOST KLIKKELJ A HARMADIK RÉSZRE. SOK SIKERT...
A férfi mögé állsz és megtaszítod. Mire észbe kap, lefejeli a kamra hátsó részét, te pedig rácsapsz a zárógombra. Talán elájulhatott egy pillanatra, mert meg sem próbál kimenekülni.
Hillary rángatja a karját sikítva, de végül a dárdák kivágódnak. Egyik éppen széttöri a férfi könyökét, és az alkarja Hillary kezében marad, aki a fenekére zuhan. Kimeredt szemmel nézi, ahogy barátját összezúzza a szerkezet. Aztán mordul egyet, és neked támad. Az utolsó pillanatban rántod vissza a fejed, különben a machete átvágná a torkodat. A nő megint támadni akar, de ekkor a mélyben Natranel hangosan felmordul, amint Greg vére lefolyik hozzá. Mi több, az ajtó zárszerkezete felold, és az ajtó nyílni kezd. Nagyon erős fények szűrődnek be, teljesen elvakítanak.
Már nem tudod, hogy Hillary mit szándékozott tenni, és hogy sikerül-e még tovább támadnia, mert elveszted az eszméletedet.
SIKERESEN TELJESÍTETTED A KALAND MÁSODIK RÉSZÉT, EZÉRT ÍRD FEL A KÓDOT, AMIVEL NEKIKEZDHETSZ AZ UTOLSÓ RÉSZNEK.
A KÓD: 19544
ÉS MOST KLIKKELJ A HARMADIK RÉSZRE. SOK SIKERT...